A pekingi Daxing nemzetközi repülőtér, a Zaha Hadid Architects
Kína továbbra is forradalmasítja az építészeti szektort, akár különcségei, akár kolosszális munkái miatt, az innovatív építészek és stúdiók paradicsoma.
A lenyűgöző Peking Daxing nemzetközi repülőtér, beceneve "a tengeri csillag". Az elhunyt által tervezett műalkotás Zaha hadid és az általa alapított stúdió, a Zaha Hadid Architects folytatta a jelenlegi igazgatóval, Patrik Schumacherrel.
Az új repülőtér ikonikus építészeti alkotássá vált, amely azt az új "hatalmat" képviseli, amelyet Kína az elmúlt években szerzett meg a világ többi nagyhatalmával szemben.
Val vel több mint 700 000 négyzetméter, és kevesebb, mint öt év alatt épült meg A 120 milliárd jüan (25 milliárd dollár) költséggel rendelkező repülőtér nagyjából 98 futballpálya méretű.
A világ legdrágább és technológiailag legfejlettebb termináljaként tartják számon. Felszínileg az egyik legnagyobb repülőtérré vált, és célja, hogy a bolygó legnagyobb utasforgalmú repülőtere legyen.
A pekingi Daxing nemzetközi repülőtér több mint 700 000 m2
A hagyományosabb kínai építészet elvei szerint a terek egy négyszintes központi udvar körül helyezkednek el, öt repülőgép-dokkkal, amelyek közvetlenül kifelé sugároznak, így a levegőből tengeri csillag megjelenését kölcsönzik az épületnek.
A tervezés minden utast az érkezési, indulási vagy átszállási területen keresztül a természetes megvilágítású központ felé vezet, ahol minden szolgáltatás található; a check-in terek, a hazai és nemzetközi pultok vagy a bevásárlóterületek, amelyek az emeletek között vannak elosztva.
A belső teret a Level 8 stúdió (Hong Kong) tervezte, aki úgy tervezte a belső tereket, mintha egy kisvárost tervezne. A vámmentes üzletek és éttermek mellett bölcsődék, szállodák, munkaterületek és nyilvános rendezvények színpadai is vannak.
A radiális kialakítású szerkezet lehetővé teszi, hogy a repülőgépek közvetlenül a repülőtéren parkoljanak, minimális távolságra az épület közepétől, kivételes rugalmasságot és kényelmet biztosítva az utasoknak.
A sugárirányú forma biztosítja, hogy bármely kapu rekordidő alatt elérhető legyen, kevesebb, mint 8 perc séta. Hatásos! Összehasonlítjuk a repülőtéri ellenőrzéseket. Ha megérdemli, tekintse meg a Zaha Hadid Architects stúdió találékonyságát is a hollandiai árvízvédelem terén.
A technológia a repülőtér fontos részét képezi, az otthoni automatizálás, a biztonság és a robotika komplex rendszereivel segíti az utasokat. Ezen túlmenően a repülőtér által felhasznált energia megújuló, fotovoltaikus napelemekre épül, amelyek legalább 10 MW teljesítményt biztosítanak.
Az építkezés során felhasznált adatok és számadatok valóban relevánsak, és alátámasztják a repülőtér nagyságát és Kína eltökéltségét, hogy az egész világot lenyűgözze:
- A repülőtér kevesebb, mint 5 év alatt épült fel, területe elérte a 700 000 m2-t.
- A repülőtér hat előterét lefedő 52 000 tonnás acél külső váz, ami alatta található, sok kínai megaprojekt számára ismerős: beton, 1,6 millió köbméter.
Az új repülőtéren 1,6 millió köbméter betont használtak fel
- 20 000 embert lakoltattak ki Daxing falvakból, hogy utat engedjenek az építkezésnek. A repülőtér megnyitása óta pedig 20 falut költöztetnek át a zajszennyezési aggodalmak miatt.
- Célja az évi 72 millió utas feldolgozása, és 2025-ig négy leszállópályája lesz, de van egy hosszabb távú elképzelés további kifutópályákról, és 200 millió utasról beszélnek.
- Az egész repülőtér rendelkezik 5G hozzáféréssel, és arcfelismerő technológiát használ a bejelentkezéshez.
- Kiváló, rendkívül részletes virtuális túra tekinthető meg a repülőtér honlapján.
Az új repülőtér az egyik legnagyobb infrastrukturális projekt, amelyet az ország elnöke, Hszi Csin-ping indított azzal a céllal, hogy elősegítse a kínai gazdaság lassulását, és Pekinget szilárdan a nemzetközi színtéren helyezze el.
A valóságban az új repülőtér csak a legújabb fejezete annak a történetnek, ahogy Kína a 21. században konkrét szuperhatalommá vált. 2003 óta Kína kétévente több cementet önt ki, mint az Egyesült Államok a 20. században (lásd a cikket arról, hogy a beton szennyezi a bolygót).
Kína már ma is otthont ad a világ legnagyobb betonépítményének – a Jangce folyó túloldalán lévő Három-szoros gátnak. A kínai „új Nagy Fal” és vízerőműve a világ legnagyobb kapacitása.
Kétségtelen, hogy ezek a megaprojektek lenyűgözőek, és fokozzák Kína átalakulási képességét, bár kétségtelenül vannak környezetvédelmi költségek is, ami természetesen senkinek sem előnyös.
Ha tetszett a cikk, értékeld és oszd meg!
