A víz az egyik alapvető elem, amely lehetővé tette az élet létrejöttét a Földön. A Földet kék bolygónak is nevezik, mert a felszín több mint három részét víz, folyékony víz borítja. De a Földön nem csak folyékony víz van, hanem szilárd halmazállapotban, például jégben vagy a levegőben gázhalmazállapotban is megtalálható. Valójában a Földön lévő vízről azt gondolják, hogy üstökösökből származott, amelyek összeütköztek a bolygónkkal, és jégből álltak. Ezután a Green Ecologistban elmagyarázzuk milyen a víz fizikai állapota a gyermekek számára.
Mi a víz
A víz abból áll két alapelem: hidrogén és oxigén. Minden vízmolekula két hidrogénatomot és egy oxigénatomot tartalmaz. Az atomok elrendezésétől függően A térben és a más vízmolekulákkal fennálló kötéseikben különböző halmazállapotban található: szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú.
Természetesen a víz három különböző állapotában található. A környezeti hőmérséklettől és a légköri nyomástól függően a víz ilyen vagy olyan formában, valamint eltérő mennyiségben és arányban is megtalálható. Például a sarki és hidegebb területeken több a jég, a mérsékelt égövi területeken a víz folyékony halmazállapotú. Ezután elmagyarázzuk, hogy mik a víz különböző állapotai.
A víz állapotai
A víz állapotok a következő:
- Folyékony: a víz állapota szobahőmérsékleten, azaz 0 és 100°C között. Folyékony vizet találhatunk folyókban, tavakban és tengerekben, esőben, és azt is, amit otthonunkban fogyasztunk.
- Szilárd: amikor a víz megfagy, jég keletkezik, és ez a következő időpontban következik be 0°C és az alatti hőmérsékleten. Természetes módon jéghegyekben, hegyekben vagy jégesőben találhatunk jeget. Jeget is kaphatunk, ha folyékony vizet teszünk a fagyasztóba, és különböző formák segítségével is sokféle formájú jeget kaphatunk.
- Vízgőz: amikor a hőmérséklet 100°C-ra vagy többre emelkedik A folyékony víz gázzá alakul, és vízgőznek hívjuk. Ez akkor fordul elő, amikor egy fazék vizet felforralunk, vagy természetes módon is előfordulhat, mint a meleg forrásokban vagy a gejzírekben.
A víz állapotának változása gyerekeknek
Most, hogy ismerjük a víz különböző állapotait, el fogjuk magyarázni, melyek azok a folyamatok, amelyek ezt létrehozzák hogy a víz egyik állapotból a másikba változik.
- Fúzió: a szilárd halmazállapotból folyékony állapotba való átalakulás. Ez akkor fordul elő, amikor a hőmérséklet emelkedik. Olvadáspontnak nevezzük azt a pontos hőmérsékletet, amelyen a halmazállapot szilárdból folyékonyra változik. Az olvadás például akkor következik be, amikor jeget olvasztunk, vagy természetesen, amikor beköszönt a nyár, és a hegycsúcsokon megszűnik a jég és a hó.
- Megszilárdulás: ez az ellenkező folyamat, és akkor következik be, amikor a folyékony víz szilárd állapotba kerül, és jéggé alakul. Ez akkor fordul elő, amikor a hőmérséklet csökken, például amikor beköszönt a tél, és befagy a magas hegyi tavak felszíne.
- Párolgás: a halmazállapot változása folyékonyból gáz halmazállapotúvá, és akkor következik be, amikor a hőmérséklet emelkedik. Párolgásról csak akkor beszélünk, ha az a víz felszínén megy végbe, de ha a teljes víztérfogatban történik, azt párologtatásnak nevezzük. Forráspontnak nevezzük azt a hőmérsékletet, amelyen a folyadékból gázzá történő váltás megtörténik. A párolgás természetesen előfordulhat nagy víztömegekben, például tengerekben, vagy élőlényekben is előfordulhat (például amikor izzadunk), és ebben az esetben evapotransspirációról beszélünk.
- Kondenzáció: a gáz halmazállapotú vízből folyékony vízbe való átmenet. Akkor fordul elő, amikor a vízgőz gyorsan lehűl és folyékony formában kicsapódik. Ez a jelenség az, ami felhőket hoz létre, ahol a tengerfelszín párolgásából származó gőz olyan területekre emelkedik, ahol nagyon alacsony a hőmérséklet, és kis vízcseppekké alakul, amelyek felhalmozódásukkor felhőket alkotnak. Ugyanígy keletkezik a téli reggeleken megjelenő harmat is.
- Szublimáció: a szilárd halmazállapotból gáz halmazállapotúvá történő átalakulás anélkül, hogy átmenne a közbenső folyékony halmazállapoton. Főleg a sarkokon vagy nagyon hideg területeken fordul elő, ahol a jég közvetlenül a Nap hatására elpárolog, ill. gáz formájában jön ki.
- Fordított szublimáció vagy kristályosítás: Ahogy a neve is mutatja, ez az előzővel ellentétes folyamat, ez a gázból szilárd állapotba való áthaladás anélkül, hogy a folyékony halmazállapoton áthaladna. Akkor fordul elő, amikor a környezeti hőmérséklet nagyon alacsony, például hideg téli éjszakákon, ahol fagy vagy fagy lép fel.
Ha érdekli, a következő cikkekben megtudhatja, hogyan keletkezik a hó és a jégeső, és hogyan alakulnak ki a felhők.
Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni Milyen a víz fizikai állapota a gyermekek számára, javasoljuk, hogy lépjen be az Egyéb környezet kategóriánkba.
