Bár szabad szemmel nem tudjuk megkülönböztetni, a víz párolgása nagyon fontos szerepet játszik mind az ökoszisztémákban, ahol élünk, mind az ipari környezetben vagy akár saját otthonunkban.
Olvassa tovább a Green Ecologistot, hogy megtudja mi a víz párolgása és néhány példa, valamint annak különbsége a víz forrásától és a víz lecsapódásától.
Mi a víz párolgása
A víz elpárolgása fizikai folyamat amelyen keresztül a víz elhalad a bentléttől folyékony halmazállapot benne lenni gáz halmazállapotú. Ehhez elegendő energiát kell felhalmoznia hő formájában, hogy legyőzze felületi feszültségét. Nem szükséges, hogy az egész víztömeg átlépje a forráspontot (az utóbbi fogalom megértéséhez olvassa el a következőt). Ezt a folyamatot különböző tényezők befolyásolják:
- Gőztelítettség: a folyékony víz és a környezet gőznyomás-különbsége hozzájárul a víz elpárolgásához. Alapvetően a víz egyenletesen oszlik el, a nagyobb telítettségről a kisebb telítettség felé haladva. Egyszerű hüvelykujjszabály, hogy minél szárazabb a környezet (vagy más szóval, minél alacsonyabb a gőztelítettség), annál nagyobb a párolgás.
- Légköri nyomás: minél alacsonyabb a légköri nyomás, annál könnyebben megy végbe a párolgás. A természetben nem foglalkozunk annyira, hiszen a hegyekben, ahol csökken a nyomás, ott a hőmérséklet is csökken, így ez nem válik jelentős jelenséggé.
- Hőfok: A molekuláknak olyan kinetikus energiával kell rendelkezniük, hogy képes legyen áttörni a felületi feszültség gátat. Minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a párolgás.
Példák a párolgásra
Néhány a vízpárolgás legfontosabb példái a következő:
Felszíni víz párolgása
A földfelszínen áthaladó víz elpárolgása a légkörbe jutó víz egyik forrása. Különösen forró és száraz környezetben és nagy vízterületeken fordul elő, például tavakban vagy tározókban. Különböző talajhorizontokban is előfordulhat, a felszíniekben sokkal hangsúlyosabb. Ilyenkor nem a víz felületi feszültségét lépjük túl, hanem a vízmolekulák talajhoz tapadását.
Növényi párologtatás
A növényeknek kis pórusokat kell kinyitniuk, amelyeket sztómáknak neveznek, amelyek általában a levél alsó oldalán helyezkednek el, és lehetővé teszik számukra a gázcserét. Ez a csere magában foglalja a víz kibocsátását és a légkörbe való kibocsátását. A növény számára ez a folyamat elengedhetetlen: ez az, ami leginkább hozzájárul ahhoz, hogy a növény továbbra is képes legyen vizet venni a talajból. Ami a környezetet illeti, a növények közvetlenül befolyásolják a víz körforgását; hatása abban foglalható össze, hogy vizet vesz a talajból, hogy azt gőz formájában a légkörbe engedje.
Evapotranszspiráció
Ez a fogalom magában foglalja mind a felszíni vizek párolgását, mind a növények párologtatását, ami felhők képződését idézi elő, és hozzájárul az egyes ökoszisztémák vízzel való telítéséhez. A jelenségek ezen kombinációja lehetővé teszi az úgynevezett „vízkörforgást”.
Ebből a másik Green Ecologist cikkből többet megtudhat arról, hogy mi a víz körforgása.
Hűtés állatokban
Sok állat, különösen az emlősök, a víz elpárologtatását használják hűtési eszközként. Például az ember izzad, ami lehetővé teszi, hogy a bőrünkben lévő hő a verejtékünk vízmolekuláiban "raktározódjon", ami párolgás közben eltűnik. Más állatok (nagyon közeli példa a kutyák) kinyitják a szájukat, amikor lélegzik, ami lehetővé teszi a víz nagyobb arányú elpárolgását.
Párolgás ipari folyamatokban
Egyes ipari folyamatok során jelentős mennyiségű víz is kerül a légkörbe. Például az atomerőművekben és hőerőművekben hűtőkörök vannak, amelyek a többlet hő „tárolásán” alapulnak vízgőz formájában, amely ezt követően szabadul fel. Másrészt ezek az üzemek vízgőzt is használnak (zárt körben) a turbinák mozgatására, amelyek végül elektromos energiát termelnek.
Különbség a párolgás és a forrás között
A víz elpárolgása 32°C-tól történhet. Ahhoz azonban, hogy felforrjon, el kell érnie a 100°C-ot, ekkor a víz és a levegő nyomása kiegyenlítődik.
Mi a forrásban lévő víz
A forráspont a víz elpárolgása során bekövetkező jelenség, amely akkor következik be, amikor eléri a forráspontját, vagyis amikor a víz és a légkör nyomása kiegyenlítődik. Normális esetben adják 100ºC, nyomás alatti atmoszféra körülményei között.
A nyomás csökkenésével azonban a forráspont is csökken. Például a forráspont a hegyekben 100 °C alatt is előfordulhat, ahogy a légköri nyomás csökken. A forráspont elérése után a hőmérséklet állandó marad a folyamat végéig.
A párolgás és a kondenzáció közötti különbség
A párolgás és a kondenzáció alapvetően ellentétes folyamatok. Míg a párolgás abból áll, hogy a folyékony halmazállapotú víz gáz halmazállapotú vízzé alakul, addig a vízben történő kondenzáció során gáz halmazállapotból folyékony halmazállapotúvá válik.
Mi a kondenzáció
A vízmolekuláknak ahhoz, hogy gáz halmazállapotból folyékony halmazállapotba kerüljenek, kinetikus energiát kell veszíteniük, általában hő formájában. Ez az energia elveszik, a molekulák kevesebb mobilitást vesznek fel, és végül csatlakoznak egymáshoz.
Tudjon meg többet a vízkondenzációról és a példákról a Green Ecologist másik bejegyzésében.
Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni Mi a víz párolgása és példák, javasoljuk, hogy lépjen be az Egyéb környezet kategóriánkba.
