Megfékezni vagy mérsékelni a klímaváltozást? Ezt a kérdést ma is felteszik a különböző konferenciák és környezetvédelmi megállapodások. Az idén megerősített klímaválság valósága azonban megerősítené az egyre láthatóbb és pusztítóbb éghajlatváltozás megfékezésének lehetetlenségét.
Emiatt minden e jelenség elleni intézkedés az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányul, vagyis arra törekszik, hogy az általa okozott károkat a lehető legkevésbé károsítsa, és mindenekelőtt a működési módját módosítsa. A fenntartható fejlődés és a lehető legalacsonyabb CO2- és üvegházhatású gázok kibocsátása felé.
Az éghajlatváltozás mérséklésével összefüggésben a Párizsi Megállapodás eltérő, egyesek szerint ambiciózus, mások szerint elégtelen célokat javasolt. Nézzük meg ezeket a célokat és a kapcsolódó információkat részletesebben ebben a Green Ecologist cikkben a Párizsi Megállapodás: miből áll, országok és célkitűzések.
Mi a Párizsi Megállapodás?
A Párizsi Megállapodás bemutatására került sor XXI klímaváltozási konferencia (közismert nevén COP 21), amelyet a francia fővárosban tartottak 2015. december 15-én. Ebben a megállapodásban a világ számos országa kifejezte azon szándékát és elkötelezettségét, hogy megvalósítsa az Egyesült Nemzetek Keretegyezményében javasolt különböző célkitűzéseket. Klímaváltozás. Felismerték a progresszív és hatékony válasz szükségességét és megjelenését a klímaváltozás veszélye és az ezzel járó következmények a fejlett, fejlődő és kevésbé fejlett országokban egyaránt.
Emellett nagyon fontosnak tartották az élelmezésbiztonság védelmét világszerte, különös hangsúlyt fektetve azokra az élelmiszertermelési rendszerekre, amelyek szenvednek a klímaváltozás káros hatásaitól, mint például a mezőgazdaság, a méhészet, az állattenyésztés és a halászat.
A következő részekben mindkettőt bemutatjuk a Párizsi Megállapodást aláíró országok, mint az általuk cselekvési célként megjelölt fontos célok.
A Párizsi Megállapodást aláíró országok
Összesen 174 ország és az Európai Unió politikai képviselőik és/vagy állandó ENSZ-képviselőik révén aláírták a Párizsi Megállapodást.
A hivatalos lista a Párizsi Megállapodásban részt vevő országok számos afrikai országot foglal magában, például Szomáliát, a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Nigert, Namíbiát stb.; valamint Észak-Amerika (USA), Dél-Amerika (Peru, Paraguay, Argentína) és Közép-Amerika (El Salvador, Kuba stb.), számos ázsiai ország (Szingapúr, Kambodzsa, India, Mongólia, Egyesült Arab Emírségek stb.) ..) és az Óceánia kontinenst képviselő Ausztrália és Új-Zéland is aláírta a Párizsi Megállapodást.
Az aláírással a Párizsi Megállapodásban részt vevő országok mindegyike kifejezte egyetértését és elkötelezettségét az említett megállapodásban szereplő intézkedések és célkitűzések mellett. A cikk következő részében a Párizsi Megállapodás fő céljaival foglalkozunk, így részletezzük annak környezeti jellemzőit és megközelítéseit.
A Párizsi Megállapodás célkitűzései
A Párizsi Megállapodásban részt vevő országok megerősítették támogatásukat és válaszukat az éghajlatváltozás által világszerte jelentett veszélyekre. Így a fenntartható fejlődés és a szegénység felszámolása felé orientált kontextusban a a Párizsi Megállapodás fő célkitűzései vannak:
- A globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 ºC alatt kell tartani, igyekezve az emelkedést 1,5 ºC-ra korlátozni (az iparosodás előtti időszak hőmérsékleti szintjeihez képest). Ily módon mérséklődnek a klímaváltozás lehetséges hatásai, így a tengeri és óceáni vizek hőmérsékletének emelkedése, a sarkok olvadása és ennek következtében a tengerszint emelkedése, valamint a környezeti jelenségek hirtelen megváltozása. a szezonális változásokat.
- Az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség előmozdítása, azaz az éghajlatváltozás lehetséges (jelenbeli és jövőbeli) hatásaihoz való alkalmazkodási és reagálási képesség növelése.
- Csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, és biztosítsa az egészséges és optimális élelmiszertermelést.
- A pénzügyi áramlások a fenntartható gazdaságok (körkörös, kék és zöld gazdaságok) felé irányulnak, mindig a fenntartható fejlődésre összpontosítva.
Ezeket a Párizsi Megállapodásban megfogalmazott ambiciózus célokat az említett megállapodásban részt vevő felek méltányosságát és közös felelősségét tükrözve alkalmaznák, így megkülönböztetve az egyes nemzetek különböző kapacitásait és fejlődési körülményeit, mivel a szennyezettség szintje nem azonos. üvegházhatású gázok kibocsátása világszerte, olyan fejlett országokban, mint a kínai vagy az amerikai megaipar, összehasonlítva a kis, elszegényedettebb országokkal, mint például Haiti vagy Ghána.
A felgyorsult éghajlatváltozás nagy környezeti problémáiról szóló információk bővítése érdekében javasoljuk, hogy olvassa el a Green Ecologist másik cikkét az éghajlatváltozás okairól és következményeiről.
Kép: Wikimedia
Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni Párizsi Megállapodás: miből áll, országok és célkitűzésekJavasoljuk, hogy lépjen be a projektek, egyesületek és civil szervezetek kategóriájába.
Bibliográfia- Közlemény (2016. 04. 22.) 175 Felek aláírják a Párizsi Megállapodást. Egyesült Nemzetek – Klímaváltozási hírek.
- Casado, R. (2019.01.20.) Laurent Fabius: a globális kontextus bonyolítja a Párizsi Megállapodást. EFE Magazin: Zöld, klímaváltozás.
- EFE írása: Zöld (2018.12.15.) A klímacsúcs jóváhagyja a Párizsi Megállapodás aktiválására vonatkozó szabálykönyvet. EFE Magazin: Zöld, COP24-Klíma.
- Carrillo, Z. (2018. 04. 12.) Az ENSZ: a Párizsi Megállapodás nem elegendő a klímaváltozás megfékezéséhez. EFE Magazin: Zöld, klímaváltozás.
