Ki fizet a legtöbbet a klímaváltozás elleni küzdelemért?
Az elmélet nagyon egyszerű, küzdenünk kell az éghajlatváltozás ellen, a szomszédunktól, a multinacionális cégeken keresztül vagy magunkon keresztül, de minden cselekvésnek gazdasági hozzájárulásra van szüksége ahhoz, hogy életképes legyen, és ahogy ez mindig történik - a gazdaság története tanúsítja - Van valaki, aki jelentős haszonra tesz szert abból, hogy a célok elérése ürügyén sok mást vesz fel.
Ezúttal a Multilaterális Fejlesztési Bankok (MDB) csoportja által a közelmúltban közzétett jelentést tekintjük meg, amely bár mindannyian a fenntartható fejlődést, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a zöldebbség előnyeit gyakorolják. A valóság az, hogy "Pénznek" nincsenek barátai, és még kevésbé, ha engedjük.
A beszámolóból kiolvasható, hogy tavaly a pénzügyek 28%-kal nőttek az előző évhez képest. A A világbankok 35,2 milliárd dollárral járultak hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához. Rekord! hogy ha hozzávesszük az elmúlt hét évet, már majdnem 194 000 millió dollárt lekötöttek.
A jelentés szerint a klímaváltozás finanszírozása két részre oszlik. A 27,9 milliárd dollárt, vagyis a 2022-es teljes összeg 79%-át olyan éghajlatváltozás mérséklését célzó projektekre fordították, amelyek célja a káros kibocsátás csökkentése és a globális felmelegedés megfékezése a világ országaiban, akár fejlett országokban, akár nem.
A fennmaradó 21%, azaz 7,4 milliárd dollár pedig a feltörekvő és fejlődő országok közvetlen finanszírozására, olyan éghajlat-alkalmazkodási projektekbe való befektetésre, amelyek segítenek a gazdaságoknak megbirkózni az éghajlatváltozás hatásaival, például a szokatlan mennyiségű esővel, súlyosbodó aszályokkal és szélsőséges időjárási eseményekkel.
Elméletileg egészen idáig… Jól haladunk! De valójában belebotlottunk egy grafikonba, amit annyira nem szeretünk…
Ha a-val ejtik ki "81% beruházási hitel", valójában ezt jelentik A 2022-ben folyósított gazdasági hozzájárulás 81%-a relatív beruházási hitel. Ugyan már, vissza kell adni a pénzt - ezt természetesnek vesszük -, és bizonyára ásóval akarják visszaszerezni, de… Ki kapta a legtöbb pénzt?
Ha egy kicsit figyelünk, Megállapíthatjuk, hogy a gazdasági megrázkódtatásokat elszenvedő fejlődő országok vagy régiók kapják a legtöbb finanszírozást, ugyanakkor ők kapják a legtöbb adósságot..
"A fejlődő országok és a gazdaságilag instabil régiók kapják a legtöbb finanszírozást, és egyben azok, amelyek a legtöbb adósságot kapják"
Na jó!… És mi a helyzet az előző évekkel? Mert még ilyen nagy százalékban hitelt és nem annyi pénzt nyújtottak a fejlődő országoknak. Meghagyjuk a 2016-os és 2015-ös év értékeit:
Nagyjából és átlagos becsléssel azt mondhatnánk, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem finanszírozásának 75%-a hitel.
Ha további számításokat végzünk, és a teljes hozzájárulásra (194 000 millió dollárra) vonatkoztatva azt az átlagos 75%-ot alkalmazzuk, Hozzávetőlegesen 145 000 millió dolláros adósságunk lesz, amit nyilván valakinek vissza kell fizetnie, teljesen érthető, de kamatostul!… És minden azt jelzi, hogy a leggyengébbek többet fizetnek.
Itt érdemes áttekinteni Gunter Pauli Kék Gazdaság javaslatát.
John Roome, a Világbank igazgatója szerint…"A többoldalú fejlesztési bankok kulcsszerepet játszanak a magánszektor finanszírozásának mozgósításában, ami kulcsfontosságú lesz a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez."
Emlékeztetve arra, hogy a Párizsi Megállapodás részeként a fejlett országokat arra ösztönözték, hogy konkrét ütemtervvel növeljék támogatásuk szintjét annak érdekében, hogy elérjék azt a célt, hogy 2022-ig évi 100 milliárd dollárt mozgósítsanak éghajlatváltozás elleni finanszírozásból a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni fellépésére.
Természetesen nem vagyunk közgazdászok, és abban mindenki egyetért, hogy fel kell lépni a klímaváltozás ellen, de az az érzésünk, hogy a megszokott, leggyengébbek, a fejlődő országok fizetnek.
Ha tetszett a cikk, oszd meg!
