A víz körforgása az ökoszisztémákat irányító egyik legfontosabb ciklus, és nagyban befolyásolja életünket. A víz körforgásán belül kondenzációt találunk, amely többféleképpen fordul elő, és különféle következményekkel is jár.
A Green Ecologistban elmondjuk mi a vízkondenzáció és példákat adunk, hogy egy kicsit jobban megértsd ezt a jelenséget és annak fontosságát.
A víz lecsapódása úgy van meghatározva, mint a a víz távozása gáz halmazállapotából, gőz formájában, folyékony állapotba. Ahhoz, hogy ez az átalakulás megtörténjen, a víznek energiát kell veszítenie: a részecskéit vízgőz nagy energiát halmoztak fel molekuláik között, ami lehetővé teszi számukra, hogy elhatárolódjanak egymástól. Amikor ez az energia elveszik, általában lehűlés vagy hőenergia-veszteség miatt, a vízmolekulák kevésbé mozgékonyak és folyékony halmazállapotban maradnak egymáshoz kapcsolódva. Bár ez a meghatározás nagyon egyszerű, számos paraméter befolyásolja ezt a jelenséget.
A kondenzáció több tényezőtől függ, amelyek magukban foglalják a hőmérsékletet, a levegő telítettségét és a nyomást.
A hőmérséklet csökkenésekor a molekulák kinetikus energiája közvetlenül csökken, ami elősegíti a kondenzációt. Ahhoz, hogy a víz lecsapódjon a levegőben, csökkenteni kell a "harmatpontnak" nevezett hőmérsékleti határt. A harmatpont nem rögzített: a másik két tényezőtől, különösen a nyomástól függ.
A levegőtömegben lévő vízgőz adott mennyiségét "abszolút páratartalomnak" nevezik. Ezzel szemben a levegőtömegben lévő vízgőz mennyisége a benne tárolható teljes gőzhöz képest "relatív páratartalom". Amikor a levegő telítődik (100% relatív páratartalom), eléri a harmatpontot. Az előző esethez hasonlóan a nyomás és a hőmérséklet függvényében változik az a pont, ahol elérjük a telítettséget. A 90%-os relatív páratartalmú légtömegben azonban könnyebb a víz lecsapódása, mint a 10%-os páratartalom mellett.
Az esőerdők és más ökoszisztémák magas erdei biomasszával és magas vízellátással különösen telített helyek.
Minél nagyobb a légnyomás, annál nehezebben tágulnak a vízmolekulák, így könnyebben megy végbe a kondenzáció. A hegyekben nem csak az alacsony hőmérséklet miatt esik az eső, hanem azért is, mert a levegő a hegyek lejtői felé tereli a felhőket. Figyelembe kell venni azt is, hogy a légköri nyomás csökken, különösen nagy magasságban.
Itt van néhány példák a víz lecsapódására amelyek nagyon értelmesek és könnyen érthetők:
Eső akkor fordul elő, amikor a vízgőz lecsapódik és a gravitáció hatására leesik. Ennek számos következménye van, amelyeket alább olvashat:
A páralecsapódás során energiakibocsátással a harmat a növényzetnek extra hőmérsékletet okoz. Emellett hozzájárul a víz elérhetőségéhez és az általunk esőre részletezett jelenségekhez is.
A páragyűjtő eszközökön keresztül, különösen a hegyoldalakon, a vízgőzből emberi fogyasztásra alkalmas víz állítható elő. Ezeket a szerkezeteket hagyományosan a Kanári-szigeteken használták.
Kondenzáció és párolgás ezek teljesen más jelenségek. Pontosabban, míg a kondenzáció a víznek a gáz halmazállapotból a folyékony halmazállapotba való átjutása, a párolgás a víz folyékony halmazállapotból gáz halmazállapotba való áthaladása.
Ezért láthatjuk, hogy valójában két ellentétes jelenségről van szó, éppen ellenkező folyamatról van szó.
Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni Mi a víz kondenzációja és példák, javasoljuk, hogy lépjen be az Egyéb környezet kategóriánkba.