Tudtad, hogy az óceánok vize nem több és nem kevesebb, mint a Föld felszínének 71%-a? Jelenleg különféle elméletek próbálták megmagyarázni, hogyan keletkeztek az óceánvizek a bolygón, beleértve annak lehetőségét, hogy körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek az intenzív vulkáni tevékenység és a magas hőmérséklet miatt. Lehetséges, hogy az eredeti vastag rétegek jég elolvadt, és folyékony halmazállapotú vizet találtak. Ez a folyékony víz jelenleg az egész bolygón eloszlik, elválasztja a kontinenseket, a környező szigeteket, és több millió tengeri faj túlélését garantálja. Emiatt a világ óceánjainak védelme és megőrzése létfontosságú, elkerülve a szemét és más mérgező anyagok lerakásával történő szennyeződésüket.
Ebben a Green Ecologist cikkben az óceánok mélyére merülünk, hogy megismerjük a óceánvizek, mik ezek, jellemzők és fontosságuk, hogy jobban megértsük ezt az értékes és értékes természeti értéket a földi élet kialakulásához.
Mik azok az óceánok vizei
A óceán vizei Ők a Föld bolygó egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb biológiai összetevői a millió évvel ezelőtti kialakulása óta. Jelenleg megfelelnek a nagyobb térfogatú víztestek a bolygóról, és az azt alkotó öt nagy óceán vize alkotja: a Csendes-óceán (188 millió km2 felületről), az Atlanti (területe 94 millió km2 ), az indián (területe 74 millió km2 ), az Antarktisz (20 millió km2 felület) és a Jeges-tenger (14 millió km2 A felületről).
Az óceáni vizekben három elem létfontosságú e hihetetlen és csodálatos ökoszisztémák megfelelő működéséhez:
- Tengeri áramlatok: A szél hatására mozognak, annak irányát követve, és kisebb-nagyobb mozgással számolnak az említett szél erőssége szerint. Ezenkívül a híres Coriolis-effektus (amelyet a Föld forgási iránya határoz meg) megállapítja, hogy az óceáni áramlatok az óramutató járásával megegyező irányban forognak az északi féltekén, és az óramutató járásával ellentétes irányban a délen. Különböző tengeri áramlatok léteznek, amelyekhez az országok és a kontinentális területek nevei tartoznak, például a Kanári-szigetek (Spanyolország-Marokkó), a kaliforniai áramlat (USA) és a kelet-ausztráliai áramlat. Mindezek az áramlatok az óceánok felszíne közelében fordulnak elő, és gyakran befolyásolják azon kontinentális területek éghajlati viszonyait, amelyekkel határosak.
- Hullámok: A tengeri áramlatok fő alkotóelemei, a hullámok életet adnak a partokhoz érő vizeknek, amelyek megszenvedik azt az állandó eróziót, amit a hullámok ereje generál a part menti földfelszínek alakításakor. Az alábbiakban egy rövid videót láthat a hullámokról.
- Az árapályok: A Hold és a Nap gravitációs ereje által kiváltott árapályok jelzik az óceáni vizek emelkedésének és süllyedésének ütemét, amely a világ partjainak partjait, strandjait és szikláit mossa.
A következő részekben részletesebben látni fogjuk, hogy milyen egyéb jellemzők határozzák meg az óceánvizeket, valamint ezek fontosságát és a bolygó, mint „egész” egyensúlyának megteremtésében betöltött szerepüket.
Az óceán vizeinek jellemzői
A a világ összes óceánjának általános jellemzői tartalmazzák e vizek elemeit és sajátos tulajdonságait, mint például:
- Átlagos mélysége körülbelül 3900 méter, a területet meghatározó óceáni domborzattól függően.
- A mérsékelt övi vizek felszíni rétegeiben 12 és 30 ºC között, alatta 6 és -1 ºC között alakul a hőmérséklet.
- Az óceánok sótartalma, amelyet a vízben oldott nátrium-klorid mennyisége képvisel, az óceáni vizekben oldottnak tűnő kémiai komponensek 90%-át teszi ki. Ezt a kémiai összetételt néhány elem, például magnézium, kén, kálium és kalcium egészíti ki.
- Közvetlenül sótartalmával összefüggésben az óceáni vizek sűrűsége nagyobb, mint az édesvizeké, és eléri az 1000 kilogramm/m sűrűséget.3. Ez az óceáni vizekre jellemző nagy sűrűség könnyen értékelhető azzal a képességgel, hogy az anyagok és szervezetek képesek lebegni ezekben a sűrű és sós vizekben.
- Az óceáni vizek jellegzetes kék színűek, többek között a vörös fény spektrumából származó fotonok elnyelésének köszönhető, amelyet a vízmolekulák hajtanak végre, amikor beeső napsugarakat kapnak, amelyeket kék tónusokkal vernek vissza.
Az óceán vizeinek jelentősége
A számtalan gazdagság és a meglepő biodiverzitás forrása, az óceánok vizei az egyik legfontosabb és legértékesebb értéket képviselik a Földön élő számos élő szervezet számára.
A velük való szállításért az óceáni vizek felelősek a tápanyagokat, mind a növények, mind az állatok, amelyeknek más-más állatközösségre és -populációra van szükségük a bolygó minden part menti régiójában. Ez a tény annak köszönhetően lehetséges óceáni áramlatok amelyek az óceán vizeit állandó mozgásban és egyensúlyban lévő élőhelyekké változtatják.
E vizek másik fő értéke a vízben betöltött fontos szerepének köszönhető a bolygó hőszabályozásaEzért globális szinten az óceáni vizek önszabályozzák a légkörben lévő szén-dioxid és oxigén mennyiségét (a fitoplankton hatására), ráadásul egyensúlyban tartani az életciklust milliónyi állat-, növény-, gerinctelen és mindenféle mikroorganizmus faj.
Az antropikus ökoszisztémákon belüli fontosságukat tekintve funkciójuk kapcsolat a különböző kontinensek között a bolygó mindenféle szállításának megkönnyítése, a hajók és csónakok szállítása.
Ezekben a többi Green Ecologist cikkben mindent megtudhat az óceánok biológiai sokféleségéről és az óceánok világnapjáról és annak fontosságáról. Ezen túlmenően, éppen a bolygó életének e nagy jelentősége miatt, létfontosságú megtanulni, hogyan lehet elkerülni a tengerek és óceánok szennyezését, ezért itt adunk erről tájékoztatást.
Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni Óceánvizek: mik ezek, jellemzők és fontosságuk, javasoljuk, hogy lépjen be az Ökoszisztémák kategóriánkba.
Bibliográfia- Amestoy, J. (1999) Megközelítés az óceáni áramlatok és éghajlatra gyakorolt hatásuk vizsgálatához. Az El Niño áramlat jelensége. NIMBUS Magazin, 3. kötet, pp: 5-26.
- Paparazzo, E. (2003) Szervetlen tápanyagok értékelése óceáni vizekben és kapcsolatuk a fitoplankton biomasszával. Patagóniai Nemzeti Egyetem San Juan Bosco, Puerto Madryn, Argentína, pp: 4-20.
- Brenes, R; Kwiecinski, B; D'Croz, L. & Chaves, C. (1995) A közép-amerikai csendes-óceáni talapzat és a szomszédos óceánvizek óceánográfiai jellemzői. Regionális program a halászat fejlesztésének támogatására a közép-amerikai földszoroson, Panama.
- Guerrero, R. & Piola, A. (1997) Víztestek az Argentin kontinentális talapzaton. Magazin az argentin tengerről és halászati erőforrásairól. 1. kötet, pp: 107-118.
