Bármely szárazföldi vagy tengeri ökoszisztémában élőlények közösségei élnek. Ezek az élőlények táplálkozásuktól függően különböző típusú kapcsolatokat hoznak létre közöttük, megkülönböztetve a termelő, fogyasztó vagy lebontó szervezeteket. A trofikus szintet olyan élőlények halmazaként határozzuk meg, amelyek az ökoszisztémán belül azonos típusú táplálékot osztanak meg. Mivel az élőlények táplálékának módja és az általunk ismert tápláléklánc létfontosságú bolygónk egyensúlyához, ebben a zöld ökológus cikkben a ökoszisztémák trofikus kapcsolatai, definíciójuk és példák.
Mi az ökoszisztéma
Az ökoszisztémát úgy határozzuk meg, mint a biotikus közösségek halmaza amelyek ugyanazon a területen laknak (élő szervezetek populációi) és a abiotikus körülmények amelyek hatással vannak rájuk. Az ökoszisztéma kifejezés magában foglalja az adott közösség élőlényei, valamint ezen organizmusok és a fizikai környezet közötti kölcsönhatásokat is. Azt mondjuk tehát, hogy egy ökoszisztéma magában foglalja a biotópot (fizikai tér és körülményei) és a biocenózist (élőlények közössége és kölcsönhatásaik).
Egy ökoszisztémában az energiák és a kémiai vegyületek állandó áramlása jön létre a környezet és az élőlények között, meghatározva a táplálkozási vagy biogeokémiai ciklusokat, például a víz, a nitrogén, a foszfor vagy a szén körforgását. Ezek a ciklusok elengedhetetlenek ezen ökoszisztémák életéhez és fenntartásához.
Ezekben a többi cikkben tájékozódhat ökoszisztémák meghatározásai és példái:
- Szárazföldi ökoszisztéma
- Vízi ökoszisztéma
- Vegyes ökoszisztéma
A trofikus kapcsolatok jelentősége az ökoszisztémákban
Az ökoszisztémák funkcióiban és szerkezetében állandó változások mennek végbe. Ezek a változások azért következnek be az élőlények és a környezet közötti kölcsönhatások, ami viszont kedvez új élő szervezetek megtelepedésének. Az ökoszisztémákon belül egyes organizmusok másokkal való változásait és helyettesítését szukcessziónak nevezzük, és ezek rendezett módon mennek végbe az idő múlásával, míg végül elérik a stabilizált ökoszisztéma amely teljes egyensúlyban van a környezeti feltételekkel.
Climax közösségnek azt a közösséget nevezzük, amely létrejön, egy ideig megmarad, és az utódlás során kicserélődik, vagyis nem hosszú ideig fennálló közösségek.
Megkülönböztetünk olyan elsődleges szukcessziót, amely az élőlények teljes hiányával és a környezetnek kitett teljesen csupasz felületekkel kezdődik. Az elsődleges szukcesszió olyan pusztító események után jön létre, mint a vulkánkitörések vagy a gleccserek mozgása. Míg a másodlagos szukcesszió az ökoszisztéma egy részének elpusztulása után jön létre, mint például tűz vagy árvíz esetén. A másodlagos szukcessziók képesek elindítani az ökoszisztéma újjáépítését. Továbbá, az ökoszisztémákban fennálló trofikus kapcsolatok az egyensúlyuk részét képezik.
Autotróf vagy termelő organizmusok trofikus kapcsolatokban
Ezek a szervek felelősek szervetlen vegyületekből szerves molekulákat hoz létre egyszerűbb, amihez olyan energiaforrást használnak, amely általában a nap.
A legtöbb ökoszisztémában ezek a növények fotoszintézis útján, amelyek ezt a szerepet töltik be (vagy vízi növények, például algák a tengeri ökoszisztémákban). Ezek az élőlények nagyon fontos szerepet játszanak az ökoszisztémán belül, mivel táplálékforrást jelentenek az ökoszisztéma többi élőlényének.
Fogyasztó vagy heterotróf organizmusok trofikus kapcsolatokban
Ezek az organizmusok termelő szervezetek által termelt szerves anyagokból fogyasztanak és nyernek energiát. Ebben a kategóriában azonban meg kell különböztetni a növényevőket vagy az elsődleges fogyasztókat, a húsevőket vagy a másodlagos fogyasztókat és a mindenevőket.
- Elsődleges fogyasztók vagy növényevők: Ezek azok, amelyek közvetlenül a termelő organizmusokkal, azok részeivel vagy terméseikkel táplálkoznak. Ebbe a csoportba mezei nyulak, nyulak, tehenek vagy lovak tartoznak.
- Másodlagos vagy húsevő fogyasztók: ezek azok, amelyek más fogyasztó organizmusokkal táplálkoznak. Ebbe a csoportba tartoznak a hiénák, macskafélék vagy sasok.
- Fogyasztók vagy mindenevő szervezetek: Ezek azok, amelyek mindkét kategóriát lefedik, azaz elsődleges és másodlagos organizmusokat is fogyasztanak. Ebbe a csoportba tartoznak a kutyák, a sertések vagy az emberek. Tudjon meg többet Példák mindenevő állatokra itt.
A húsevőkön belül is lennének dögevők, amelyek elhullott állatokkal táplálkoznak. Ebbe a csoportba tartoznak a dögbogarak, legyek, keselyűk és más dögevő madarak.
Bomló vagy detritivore szervezetek trofikus kapcsolatokban
Ezek az élőlények nagyon fontos szerepet játszanak az ökoszisztémákon belül, mivel táplálkoznak és lebontják a szerves anyagokat más élőlények fogyasztják és a visszaalakulnak szervetlen anyaggá, ezzel lezárva az elemek körforgását. Nagyon fontosak a mezőgazdaságban. Ezeken az élőlényeken belül megtalálhatók többek között baktériumok, gombák, rovarok, férgek vagy csigák.
Érdemes megemlíteni, hogy egy ökoszisztémán belül az energia az autotróf szervezetektől a heterotrófok felé áramlik, míg lebomló szervezetek a ciklus befejezéséhez szükségesek.
Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni Ökoszisztémák trófikus kapcsolatai: definíció és példák, javasoljuk, hogy lépjen be az Ökoszisztémák kategóriánkba.
