MŰANYAG SZENNYEZÉS: okok, következmények és megoldások

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A műanyagszennyezés már mindenki által ismert probléma, de meglepő, hogy napról-napra egyre több hír jut el fülünkbe arról, hogy mennyire komoly a műanyagkérdés. Kétségtelenül kijelenthetjük, hogy a klímaváltozás után a műanyagok kérdése a környezetben korunk legsúlyosabb környezeti problémája. Olyannyira, hogy a tudósok már nem haboznak ezt a geológiai kort a műanyagok korának nevezni.

Mindezekről az Ecologista Verde-nél szeretnénk beszélni Önnel műanyagszennyezés: okok, következmények és megoldások erre a súlyos környezeti problémára.

A műanyagok rövid története

A műanyag szó görög eredetű plastikos ami önthetőt jelent. Ez a kifejezés ennek az anyagnak az egyik fő jellemzőjére utal. A műanyagok azok szerves anyagok, vagyis szénatomokból állnak. A műanyag természetes nyersanyagokból, például cellulózból, szénből, földgázból, sóból vagy olajból származik. Képlékenysége és/vagy plaszticitása miatt a gyártás kedvelt modern anyagává vált. Jelenleg műanyagot találunk benne szinte minden hétköznapi tárgyunk (autók, mobilok, háztartási gépek, irodaszerek stb.). Ezenkívül ellenálló és hosszú élettartamú.

A műanyagok története Alexander Parkesszal kezdődött, amikor 1855-ben feltalálta a parkezint vagy celluloidot, amely különösen a filmiparban való felhasználásáról ismert. Emellett 1838 és 1972 között elkezdték gyártani a polivinil-kloridot (PVC), egy olyan műanyagot, amelyet jelenleg főleg csövek gyártásánál használunk. Végül 1907-ben Leo Baekeland megalkotta a bakelitet, az első valóban szintetikus műanyagot. Később és a vegyipar forradalmával elkezdték szintetizálni a műanyagokat a természetes anyagok, mint a gumi, nitrocellulóz, kollagén vagy galalit kémiai jellemzőinek módosulásából, és így eljutottunk a ma kereskedelmi forgalomba kerülőkhöz.

A műanyagszennyezés okai

Mint már tudjuk, a műanyagok korunk fő gyártási anyagává váltak. Nagyon könnyű és nagyon olcsó előállítani, de emiatt kék bolygónk műanyag bolygóvá változik. Az olyan környezetvédelmi szervezetek szerint, mint a Greenpeace, számításaik szerint 1950 óta vannak 8000 millió tonna műanyag, súlya 10 000 Eiffel-toronynak vagy 80 millió kék bálnának felel meg. A legborzongatóbb tény azonban az, hogy ennek a műanyagszemétnek csak a fele keletkezett az elmúlt 13 évben, ami azt jelzi, hogy szemétünk exponenciálisan növekszik. A kérdést azonban fel kell tennünk magunknak: miért került ez a sok műanyagszemét a környezetbe, még olyan távoli területekre is, ahol az ember nem élhet? A következőkben néhány okot ismertetünk:

• Műanyag túlfogyasztás- Valószínűleg ez a fő ok, tekintettel arra, hogy ma már nem ritka, hogy az általunk vásárolt termékek nagy része műanyagból készül vagy műanyagot tartalmaz. Élelmiszereinket számos műanyagba csomagolják, és több műanyagot vásárolunk haza, például műanyag zacskókat. Ehhez hozzá kell adni az egyszer használatos műanyagokat, például szívószálakat, füldugókat, műanyag zacskókat és palackokat, eldobható poharakat, tányérokat és evőeszközöket. Ezek a műanyag termékek könnyen elkészíthetők, könnyen használhatók, de nagyon nehéz megsemmisíteni őket. Ezeknek a műanyagoknak a fogyasztása napról napra növeli a szemét mennyiségét.
• A műanyaghulladék rossz kezeléseBár az újrahasznosítás önmagában jó, mivel a környezetszennyezés korrekciós és megelőző intézkedése, nem elegendő megakadályozni, hogy a műanyagok az óceánokba, a szárazföldbe vagy a folyókba kerüljenek. Egyes jelentések szerint az összes műanyagszemétnek csak 14%-át hasznosítják újra, így a fennmaradó 86%-ot hulladéklerakókban tárolják, elégetik (ami hozzájárul az üvegházhatáshoz), vagy közvetlenül az óceánokba és más természeti terekbe dobják. Azt is hozzá kell tenni, hogy nem minden műanyag újrahasznosítható, vagyis nem lehet újra alapanyag. Sajnos egyes műanyagkeverékek nagyon összetettek, és a szétválasztásukra szolgáló technológia nagyon drága és szűkös. Ezzel a valósággal szembesülve sok fejlett ország eladja a műanyagszemetet kevésbé fejlett országoknak, ahol eldobják, esetleg a tengerbe dobják vagy a föld alá temetik.
• Növedékek és mikrogömbök: a műanyagok sok esetben nem szándékosan kerülnek vízbe, hanem közvetve érkeznek, ahogyan egyes mikroműanyagok (1-5 mm átmérőjű műanyagok) esetében is. Léteznek szándékosan így előállított mikroműanyagok, ezek az úgynevezett elsődleges mikroműanyagok, amelyek különböznek a másodlagos mikroműanyagoktól, amelyek a nagyobb műanyagok széttöredezéséből származnak. Ez a helyzet a ápol vagy sellőkönnyek, kis műanyag golyók, amelyek a műanyagipar alapanyagául szolgálnak. A szállítás és a kezelés hiánya miatt több millió ilyen márvány kerülhet véletlenül a vadonba, és kis méretük és eltérő színük miatt az állatok elfogyaszthatják őket, ha összetévesztik őket élelmiszernek. Ugyanez igaz azokra a mikrogömbökre is, amelyeket a kozmetikai ipar hámlasztó krémekben, fogkrémekben és egyéb szépségápolási termékekben használ.
• A víztisztító telepek hatástalansága: Ez a rész szorosan kapcsolódik az előzőhöz. A víztisztító telepek esetében a nagyméretű műanyagok a kezelési fázisok egy részében visszatarthatók, azonban mikroműanyagokkal ezt sokkal nehezebb elérni. Számos mikroműanyag, például szintetikus textilszál, ápolA víztisztító telepek mikrogömbjei, filmjei, másodlagos mikroműanyagai vagy akár a biohordozók (a szennyvizet tisztító baktériumközösségek lehorgonyzását lehetővé tevő eszközök) nem távolíthatók el belőlük, mivel jóval kisebb méretűek, mint a víztisztító pórusai. a bennük használt szűrőket. Következésképpen ezek a mikroműanyagok a folyókba és tengerekbe kerülnek, növelve a műanyagok mennyiségét a természetes környezetben.
• Az állampolgári és politikai tudatosság hiánya: A műanyagok vásárlása, az újrahasznosítás hiánya, a szemétlerakás a természetbe, valamint a fenntartható és környezetvédelmi politika hiánya azt jelenti, hogy több műanyaghulladék keletkezik, és ezeket nem úgy ártalmatlanítjuk, ahogy kellene.
• Egyéb okok: Vannak más műanyagforrások is a környezetben, például a mezőgazdaságban vagy a mosógépekben. A mezőgazdaságban a víztisztító telepek iszapját használják műtrágyaként, amely műanyagot tartalmazhat. Manapság a ruháink túlnyomórészt szintetikusak, mosógépben és egyéb gépekben történő mosásuk során sok szál eltörik és kiszabadul a vízelvezető rendszereken. Végül ezek a szálak ott érik el a víztisztító telepeket, ahol a szokásos módon, és amint azt korábban kifejtettük, nem távolíthatók el.

Hogyan szennyezi a műanyagot

A műanyagok különféle módon és módon szennyezhetik a környezetet. Először is, a társadalom által termelt műanyag hulladék újrahasznosítható, hulladéklerakókban tárolható, elégethető vagy közvetlenül a környezetbe dobható. Azokat, amelyek apránként a szemétlerakókban vagy a természetes környezetben maradnak lebomlanak és mikroműanyaggá alakulnak amelyek a talajban visszatarthatók, a szél által szétszóródhatnak, vagy folyókba, tavakba és tengerekbe juthatnak felszíni lefolyással vagy heves esőzések utáni árvizekkel. Vannak olyan műanyagok is, amelyek szándékosan vagy véletlenül kiömlve közvetlenül a tengerbe kerülnek, például halászhálók vagy rakományveszteség, valamint a kikötőkből, hajókból vagy halászati iparágakból származó szennyvíz útján.

Másrészt, ahogy fentebb említettük, a környezet plasztikus szennyeződése a szándékosan keletkezett mikroműanyagok kibocsátásának is köszönhető. Ezek folyókba és tavakba juthatnak a víztisztító telepek szennyvízével, vagy a szántóföldek eróziójával, ahol mikroműanyagos vízkezelési iszapot alkalmaztak. Mikroműanyag is lehet a talajban és a folyó üledékeiben visszamarad vagy a tengerbe szállítják, hozzájárulva az óceánok műanyagszennyezéséhez.

A műanyagszennyezés következményei

A műanyagszennyezés következményei sokfélék, de alapvetően érintik az élőlényeket, köztük az embert, valamint a talaj, a víz és a levegő minőségét.

• Óriási műanyagszigetek: Az óceánokban lévő szemét azért jött, hogy hatalmas műanyagszigeteket hozzon létre a Föld nagy óceánjaiban. Jelenleg 5 sziget alakult ki, ahol az óceáni áramlatok összefolynak. A legnagyobb sziget a csendes-óceáni sziget, amely körülbelül akkora, mint Spanyolország, Franciaország és Németország együttvéve.
• A biodiverzitás csökkenése: a műanyagok állatok általi lenyelése sebeket, belső sérüléseket és akár halált is okoz. Ám a vízi élőlények nemcsak lenyelésüktől pusztulnak el, más esetekben elpusztulnak például az elhagyott halászhálókba való csapdába esés miatt, vagy ugyanezen okból a végtagok elváltozását vagy amputációját szenvedik el. Az állatok fiziológiáját is befolyásolhatja. Egyes tengeri teknősöknél megfigyelték, hogy a gyomrukban és a belekben található műanyagok miatt lebegnek, ezért nem tudnak elsüllyedni, hogy élelmet keressenek, és végül meghalnak. Ily módon a műanyagok létezése fajok kihalásához és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet.
• Közegészségügyi veszélyek: Más állatokhoz hasonlóan az emberek is fogyaszthatnak műanyagokat a táplálékláncban történő bioakkumuláció miatt. Az emberek és az állatok azonban nemcsak fogyasztásuk miatt vannak kitéve a műanyagok veszélyének. A műanyagok gyártása során olyan emberi egészségre veszélyes vegyületeket használnak fel, mint a biszfenol A, ftalátok, égésgátlók, keményítők, festékek és egyéb anyagok, amelyek közül sok rákkeltő. Ezek a vegyületek a műanyagok lebomlása során is felszabadulnak, így ezeknek a szennyeződési sugara megnő.
• Hozzájárulás az üvegházhatáshozA műanyagok szénből készülnek és olajból származnak, ezért égésük során – más veszélyes vegyületeken kívül – üvegházhatású gázok szabadulnak fel.
• Társulás veszélyes szerves szennyező anyagokkalA műanyagok felszívhatnak más, korábban a környezetben található szennyező anyagokat. E szennyezőanyagok közül kiemelkedik a veszélyes rovarirtó szerek, a DDT és más szerves klórok és szerves foszfátok, a policiklusos aromás szénhidrogének, mint a benzol, a dioxinok és a nehézfémek. Ennek az a veszélye, hogy elfogyasztás után a szennyező anyagok átjuthatnak a szervezeten, és betegségeket okozhatnak. Ráadásul ezek a szennyező anyagok képesek biológiailag felhalmozódni és biomagnifikálódni a táplálékláncban, így hatásuk felerősödik, és eljuthat más fajokhoz, így az emberhez is.

Megoldások a műanyagszennyezésre

Mint látjuk, a műanyagszennyezés következményei nagyon súlyosak és számosak, de szerencsére még van időnk megfordítani a helyzetet. Hiába gondoljuk, nem minden a politikusok kezében van, bár igaz, hogy ebben nagy a felelősségük.

Annyira, hogy pl Az Európai Unió 2022-től betiltja az egyszer használatos műanyagokat, így többek között a szívószálaktól, poharaktól, tányéroktól, evőeszközöktől és műanyag pálcikától is búcsút kell mondanunk. De más országokban, például Bangladesben vagy Afrika egyes országaiban már évekkel ezelőtt betiltották a műanyag zacskók használatát az eltömődés során a csatornákban és az állatállományban okozott károk miatt. Másrészt Franciaország a biszfenol A-tól mentesnek nyilvánította magát azzal, hogy betiltotta annak használatát a műanyagok gyártásában.

A politikai munkát és a kormányoknak azonban folytatniuk kell, és az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a felhasznált műanyag mennyiségének korlátozását, valamint a gyártásához felhasznált alkatrészeket, több ellenőrzési és megelőző intézkedést kell követelniük az iparágaktól a véletlen kiömlések megelőzése érdekében. esete ápol, megkönnyíti az újrafeldolgozást és több hulladékleválasztó üzemet hoz létre, miközben előmozdítja a mindenféle műanyag újrahasznosítására és a kevésbé szennyező és biológiailag lebomló anyagok előállítására szolgáló technikák kutatását.

De az egyszerű ember is képes rá megfékezi a műanyagszennyezést apró gesztusokon keresztül. Itt hagyunk egy sor ajánlást:

• Ömlesztett termékekVásároljon termékeket ömlesztve, hasznosítsa újra a tartályokat, például befőttesüvegeket, és kerülje azokat, amelyek túlságosan műanyagba vannak csomagolva.
• Újrahasználható vagy szövettáskák: Vásárláskor vigyen magával újrafelhasználható vászonzacskót, hogy elkerülje a műanyag zacskók vásárlását. Vannak vászonzacskók is, amelyekbe gyümölcsöt és zöldséget helyezhet el, így nem kell elvinni azokat a kis műanyag zacskókat, amelyeket a szupermarketek kínálnak. Itt további alternatívákat mutatunk be a műanyag zacskók cseréjére.
• Ökológiai csomagolásNe használjon műanyag fóliát az élelmiszer becsomagolásához. Jelenleg olyan környezetbarátabb alternatívákat fejlesztettek ki, mint például a méhviaszból készült vagy szilikon burkolatok, amelyek többféle formát ölthetnek, és újra felhasználhatók.
• Kerülje az egyszer használatos műanyagokat: például szívószálak, poharak és műanyag evőeszközök. Egy kis gesztus, mint például egy bár megkérése, hogy ne tegye szívószálra az italát, évente több tonna műanyagot takaríthat meg a bolygón.
• Ne vásároljon műanyag palackokat vagy fedeleket: újrahasznosítható és egészségesebb üvegből is vásárolhat, mivel az étel melegítésének hőmérséklete miatt a műanyag meggyengül, és az összetevőit az ételhez, italhoz juttatja.
• Vásároljon természetes anyagokból készült ruhákat: mint a pamut, len vagy gyapjú, mivel a szintetikus textilszálak az egyik legelterjedtebb mikroműanyag a természetes rendszerekben.
• Hasznosítsa újra és használja újra: és mindenekelőtt hasznosítsa újra és használja fel újra azt, amit már nem kíván. Adományozhatja azokat a ruhákat, amelyeket már nem hord, azokat a játékokat, amelyeket gyermekei már nem használnak, vagy újra felhasználhatja a műanyag edényeket például virágcserepként. Ehhez ne feledje az ökológia 3R szabályát: Csökkentse, használja újra és hasznosítsa újra.

Végül ne feledje, hogy a műanyagok problémája mindenki problémája, és mint ilyen, a megoldás is az Ön kezében van.

Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni Műanyagszennyezés: okok, következmények és megoldások, javasoljuk, hogy lépjen be Szennyezés kategóriánkba.