A bányászat az egyik legrégebbi ember által kifejlesztett tevékenység, amely az emberi haladásban különös jelentőséggel bír. A földkéregben vagy az altalajban elhelyezett ásványok és egyéb anyagok kiaknázásából, szelektív kitermeléséből és felhasználásából áll, amelyből gazdasági haszon érhető el.
Szeretnél többet tudni? A Green Ecologistban mindent elmondunk a a kézműves bányászat és környezetre gyakorolt hatásai.
Bányászat és környezet típusonként
Vannak különböző bányászat fajtái a kivont ásványtól függően:
- Fémbányászat: ásványi anyagokat nyernek ki, amelyeket alapanyagként használnak fel az előállított termékek (réz, ezüst, arany, alumínium, ólom, vas) feldolgozásához.
- Nem fém bányászat: olyan ásványokat nyernek ki, amelyeket építő- és díszítőanyagként (gránit, márvány, csillám) vagy az ékszerágazatban nyersanyagként (kvarc, zafír, smaragd) használnak.
- Energetikai ásványok vagy tüzelőanyagok bányászata: elsősorban energiatermelésre használt ásványokat (olaj, földgáz és szén) nyerik ki.
A kiaknázási folyamat történhet a szabadban vagy a föld alatt. Ez bizonyos tényezőktől függ, mint például a lelőhely geológiája és geometriája, valamint magának az ásványnak a jellemzői.
Kézműves bányászat
A bányászat nagy részét nagy léptékben fejlesztik, olyan nagyvállalatok befektetésén, ellenőrzésén és monitorozásán keresztül, amelyek naponta több mint 5000 tonna anyagot állítanak elő. Létezik azonban egy másik típusú bányászat, az úgynevezett kisipari vagy kisüzemi bányászat, amely kevesebb mint 350 tonnát termel naponta, és főleg a fejlődő országokban (Brazília, Ecuador, India, Indonézia, Malawi, Mozambik, Új-Guinea, Peru, a Fülöp-szigetek, Dél-Afrika, Tanzánia, Zambia és Zimbabwe).
Jelenleg nincs elfogadott definíció a kisipari bányászatnak, sőt, ez a fogalom nagyon különböző tevékenységeket foglalhat magában, anyagkitermelés a mosási folyamatig. Azonban tulajdonítják számos funkciót, mint ők:
- Minimális gép- és technológiahasználat. A dolgozók egyszerű eszközöket, berendezéseket és technikákat használnak, amelyek nagyobb fizikai erőfeszítést igényelnek.
- Természeti erőforrások kiaknázása szabályozási és jogi kereteken kívülbiztonsági és védelmi intézkedések, illetve használati és helyreállítási tervek nélkül.
- Alacsony termelékenység A nem hatékony technikák alkalmazása miatt, mivel általában kis parcellákon és sokféle anyag által létrehozott peremterületeken végzik.
Sok esetben ez a tevékenység elsősorban a vidéki területeken alkalmazott megélhetési technika, amely teljes családokat érint, az egyetlen lehetőséget feltételezve a jövedelemszerzésre, a szegénységből való kilábalásra és a munkanélküliség elleni küzdelemre.
A bányászat környezeti hatásai
Másrészt a a kisipari bányászat környezetre gyakorolt hatása Jelentős lehet, mivel nem szabályozott, vagy semmiféle környezetvédelmi normát tiszteletben tart, ami fontos, hosszú távú következményekkel jár. Között okozó környezeti problémák, kiemelkedhetünk:
- Erózió és erdőirtás: az anyag feltárása érdekében végzett nagy földmozgások eredménye, amelyek megszüntetik a növényzetet és megakadályozzák annak regenerálódását.
- Higany- és cianidszennyeződésEzeket az elemeket az arany elkülönítésére és kinyerésére használják azokból a sziklákból vagy kövekből, amelyekben az megtalálható. A higany amalgámot képez, amely megkönnyíti a kőzettől, homoktól vagy más anyagoktól való elválasztását, míg a cianid a fémekkel egyesül, és lehetővé teszi azok oldódását. A probléma akkor jelentkezik, ha használatával válogatás nélkül visszaélnek, és folyékony és gáz halmazállapotú mennyiségeket bocsátanak ki a környezetbe.
- Légszennyeződés: szilárd szennyeződések, por, mérgező és inert üzemanyagok, sőt a maradék gázokban lévő higanygőzök vagy gázok, cianid és kén-dioxid kibocsátása révén. A következő cikkben arról lesz szó, hogy melyek a légszennyező anyagok.
- Vízszennyezés és ártalmak az alluviális területeken: nagy mennyiségű vegyi anyag és részecskék folyókba öntése okozza, amelyek elhomályosítják a vizet, csökkentik az oxigén mennyiségét és befolyásolják a növény- és állatvilág fejlődését. Más esetekben a részecskék és anyagok túlzott felhalmozódása megzavarhatja a folyók folyását, iszapká alakítva azokat.
- A táj pusztítása: a kitermelési eljárások általában nagyon agresszívek és a természetes ökoszisztéma megváltozását, jellemzőinek elvesztését okozzák, valamint a területen jelen lévő növény- és állatvilágot, amelyek az élőhelyük megváltozása miatt menekülni kényszerülnek.
Összefoglalva, a bányászat a gazdasági fejlődés kulcsfontosságú folyamatának tekinthető tevékenység. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy társadalmi-gazdasági enklávévá válik, és nagy problémákat okoz a környezetben. Emiatt fontos odafigyelni a társadalmi és környezeti szempontokra, felmérni az ezzel járó lehetőségeket és kockázatokat, és intézkedéseket tenni az ásványkincsek kiaknázásának felelősségteljes megközelítésére.
Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni A kézműves bányászat és környezetre gyakorolt hatásai, javasoljuk, hogy lépjen be az Egyéb környezet kategóriánkba.
