Tudtad, hogy ha a méhek eltűnnének, már csak 4 évünk lenne az életünkből? Ez a híres mondat a neves tudós Albert Einsteiné, aki ismerte a méhek beporzásának fontosságát és ezek alapvető funkcióját a Föld bolygó megfelelő működésében és ökológiai egyensúlyában. Bár a házi méhek ( Apis mellifera) valószínűleg a rovarbeporzásban a legkiemelkedőbb fajok, a valóság az, hogy csak Európában több mint 1884 vadméhfaj él, valamint poszméhek, lepkék, denevérek, madarak, rágcsálók és egyéb beporzók ezrei.
Ha további részleteket szeretne megtudni a beporzás meglepő világáról, ebben a Green Ecologist cikkben részletes információkat talál mi a beporzás és típusai.
Mi a növények beporzása
A növényi beporzás az a biológiai folyamat, amelynek során virágpor szállítódik a virág hím szerkezetétől a női részekig, akár ugyanazon a növényen belül (ha a virágoknak hím és női szerveik vannak, vagy a növénynek hím és női virágai is vannak), vagy különböző növények között (azokban a fajokban, amelyekben vannak csak hím virágok és más növények csak női virágok). Ez utóbbi esetben a folyamatot ún Keresztbeporzás.
Ezen a különös folyamaton keresztül valósul meg a növényfajok szaporodásának (vagy megtermékenyítésének) első fázisa, így ha feltesszük magunknak a kérdést mi a funkciója a beporzásnakEgyértelmûen kijelenthetjük, hogy ez az elsõ lépés a növényfajok túlélésének és evolúciójának eléréséhez, szaporodásukon keresztül.
Ha többet szeretne tudni erről a témáról, kérjük, olvassa el ezt a másik bejegyzést a következő témakörben: Mik a virág részei és funkcióik. Nézzük meg a következő részekben, hogy pontosan hogyan történik a beporzás, valamint a természetben előforduló különféle beporzási típusokat, mivel a kézi vagy mesterséges beporzástól eltekintünk, és ennek a folyamatnak a fontosságát.
Hogyan történik a beporzás
Amint az előző részben láttuk, a beporzási folyamat szükséges ahhoz, hogy ez megtörténjen megtermékenyítés, funkcióján belül növényi szaporodás. De mi is pontosan a beporzás?
A természetes beporzás A pollen biotikus és abiotikus ágenseken keresztül történő szállításáról van szó, amelyek garantálják, hogy a virágok porzójában található hím ivarsejtek (pollen) lerakódnak a virágok bibéjében, megtermékenyítve ezzel a női ivarsejteket (petesejteket).
Ennek a folyamatnak számos és különböző beporzási stratégiája van, amelyeket mind a beporzók, mind maguk a növények fejlesztettek ki. Mit példa a beporzási folyamatra maguknak a növényeknek és a rovarok adaptációjával kiemeljük a poszméh orchidea csodálatos esetét (Ophrys bombyliflora), amelynek színe és állaga bizonyos poszméhfajok nőstényeinek testére emlékeztet. Ezen a mimézisen keresztül az orchideának sikerül magához csábítania a hím poszméheket, amelyek később a pollenszemeket a szőrrel borított testükön hordják, amíg el nem érnek egy másik orchideát, ezzel elérve ennek a növényfajnak a beporzását.
Beporzás típusai
A növényvilág nem szűnik meg lenyűgözni minket, és olyan csodálatos titkokat rejt, mint a szél által beporzott növények létezése. Ebben a részben látni fogjuk, hogy pontosan mi az beporzási osztályok, amelyek három típusba sorolhatók:
- Anemofil beporzás vagy szélbeporzás.
- Hidrofil vagy vízbeporzás.
- Zoofil vagy állati beporzás.
Ezen az utolsó beporzási típuson belül az alcsoport a entomofil beporzás (rovarok által készített), mivel több ezer rovarfaj végzi a beporzási folyamat a bolygó ökoszisztémái körüli növények millióiban. Itt többet megtudhat a beporzó rovarokról és azok fontosságáról.
A beporzás jelentősége
már láttuk mennyire fontos a növények számára a beporzás és hogyan történik, valamint a létező típusokról, tehát csak arról kell beszélnünk, hogy ez a folyamat milyen nagy jelentőséggel bír a természet és számunkra is.
A beporzás elengedhetetlen az ökológiai rendszerek egyensúlyának fenntartásához, valamint az emberek élelmezésbiztonságához, mivel a mezőgazdasági rendszerek termelése közvetlenül függ a beporzástól. termények. Ahogy a cikkben végig láttuk, a beporzás lehetővé teszi a a növényfajok megtermékenyítése és szaporodása, így ez biztosítja az új növényi egyedek létét és a fajok fennmaradását. Ezért ez az a folyamat, amely lehetővé teszi a növények szaporodását és közvetlenül a növényevő állatok és mindenevő állatok táplálékát, valamint azt, hogy ennek köszönhetően van táplálék a húsevő állatok számára.
Másrészt a nagy biodiverzitású beporzók megléte optimálisan kedvez mind a terméshozamnak, mind a a természetes ökoszisztémák egyensúlya. Így a mezőgazdasági és természetes ökoszisztémákban a reziliencia fejleszthető beporzók biológiai sokfélesége amelyek ökológiai funkciója és a környezeti feltételekre adott válasza lehetővé teszi a klímaváltozás okozta, jelenlegi és jövőbeli ökoszisztémákat veszélyeztető kockázatok minimalizálását. Itt többet tudhat meg a beporzás fontosságáról, alább pedig egy videót láthat erről a folyamatról, amely a zöldségek szaporodásának része.
Most, hogy többet megtudott arról, hogy mi a beporzás és miből áll, ezen a linken keresztül a növények szaporodásáról is többet megtudhat.
Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni Mi a beporzás és típusai, javasoljuk, hogy lépjen be Biológia kategóriánkba.
Bibliográfia- Smith-Ramírez, C. & Armesto, J. (1998) Nectarivory and beporation by madarak Embothrium coccineum (Proteaceae) a mérsékelt égövi erdőben Dél-Chile. Természettudományi Tudományos folyóirat, Chilei Egyetem. 71. kötet, pp: 51-63.
- Nates-Parra, G. (2005) Vadméhek és beporzás. Revista fórum: Integrált növényvédelem agroökológia (Costa Rica). 75. évfolyam, 7-20.
- Lemus-Jimenez, L.J. & Ramírez, N. (2003) Beporzás és beporzók Paraguana tengerparti síkságának növényzetében, Falcón állam, Venezuela. ECOLOGÍA Magazin, Venezuelai Tudományos Törvény. 54. kötet, 97-114.
