A vulkánok típusai - Kitörés, tevékenység és alak szerint

A vulkánok erőteljes geológiai struktúrák, amelyekből a magma bukkan elő, vagyis olvadt kőzettömegek a bolygó belsejéből. Amikor a magma eléri a földfelszínt, népiesebben lávának nevezik.

Manapság nagyon sokféle vulkán található a bolygón, sőt más bolygókon is. Ezeket tevékenységük, kitörésük és alakjuk szerint osztályozhatjuk. Érdekel a különböző dolgok megismerése? típusú vulkánok? Akkor ne hagyd abba a Green Ecologist érdekes cikkének olvasását.

A vulkánok típusai tevékenységük szerint

Kezdjük ezt az érdekes bejegyzést a tevékenységük szerint létező vulkántípusokkal.

  • Aktív vulkánok. Ezek azok a vulkánok, amelyek alvó állapotban maradnak, és képesek bármikor kitörni. Ez a legtöbb vulkánnál előfordul, de példaként említhetjük a spanyolországi La Palma szigetén található Cumbre Vieja vulkán vulkánját (jelenleg kitör), az olaszországi szicíliai Etna vulkán (jelenleg kitör). Guatemalában a Fuego vulkán (jelenleg is kitör) és az Irazú vulkán Costa Ricában.
  • Alvó vulkánok. Talpnak is nevezett vulkánok, amelyek fenntartják a minimális aktivitás. Alacsony aktivitása ellenére néha kitörhet. Egy vulkán akkor tekinthető inaktívnak, ha évszázadok teltek el vulkánkitörések nélkül. A spanyol Kanári-szigeteken található Teide vulkán és az Egyesült Államokban található Yellowstone szupervulkán a szunnyadó vulkánok példája. Ez a két példa azonban az elmúlt években mozgásokat, enyhe földrengéseket mutatott be a területükön, ami azt jelzi, hogy még "élnek" és valamikor aktivizálódhatnak, nem haltak ki, nem költöztek ki.
  • Kialudt vulkánok. Ezek olyan vulkánok, amelyekben utolsó kitörése több mint 25 000 éves múltra tekint vissza. A kutatók mindenesetre nem zárják ki, hogy valamikor újra kitörhetnek. Így is nevezik azokat a vulkánokat, amelyeket a tektonikus mozgások kiszorítottak magmaforrásukból. A hawaii Diamond Head vulkán a kialudt vulkánok példája.

A vulkánok típusai kitörésük szerint

A továbbiakban a vulkánok típusait fejlesztjük aszerint a vulkánkitörések típusai mi a helyzet.

  • Hawaii vulkánok. A láva, amelyet ezek a vulkánok kiűznek, folyékony, és a kitörés során nem szabadulnak fel gázok vagy nem keletkeznek robbanások. Ezért a kitörések hallgatnak. A legtöbb hawaii vulkán ilyen típusú kitöréssel rendelkezik, innen ered a neve. Külön említhetjük a Mauna Loa nevű hawaii vulkánt.
  • Stromboliai vulkánok. Az imént leírtakkal ellentétben a strombolikus vulkánok viszkózus, nem túl folyékony lávát mutatnak be, és a kitörések egymást követő robbanásokat is tartalmaznak. Valójában a láva kikristályosodik, ahogy felemelkedik a vezetékeken, majd a vulkáni tevékenység félig megszilárdult lávagolyók, úgynevezett vulkáni lövedékek kilövésére csökken. Ennek a vulkántípusnak a neve az olaszországi Stromboli vulkánra utal, amely 10 percenként ütemes robbanásszerű kitöréseket regisztrált.
  • Vulkánok vulkánok. Ebben az esetben nagyon heves kitörésekről van szó, amelyek elpusztíthatják azt a vulkánt, amelyben kifejlődnek. A láva nagyon viszkózus és hatalmas mennyiségű gázt tartalmaz. Példaként megemlíthetjük az olaszországi Vulkán vulkánt, melynek vulkáni tevékenysége miatt alakult ki ez a típusú vulkán.
  • Harc vulkánok. Ezek nagyon viszkózus lávával rendelkező vulkánok, amelyek gyorsan megszilárdulnak, és dugót képeznek a kráterben. A belső gázok által keltett nagy nyomás oldalirányú repedéseket okoz, és néha a dugó heves kilökődést okoz. Példaként említhetjük a Martinique szigetén található Monte Peleé vulkánt, ahonnan ennek a vulkántípusnak a nevét vették.
  • Hidromagmatikus vulkánok. A kitörést a talajvízzel vagy felszíni vizekkel érintkező magmás tömeg kölcsönhatása okozza. A magma/víz aránytól függően nagy mennyiségű gőz szabadulhat fel. Ez a fajta vulkanizmus gyakori a spanyolországi Campo de Calatrava régió vulkánjaiban.
  • Izlandi vulkánok. Az ilyen típusú vulkánokban a láva folyékony, és a kitörések a talaj repedéseiből kilökődnek, nem pedig a vulkán kráteréből. Ily módon hatalmas lávafennsíkok keletkeznek. A legtöbb ilyen vulkán Izlandon található, ez az oka a nevüknek. Konkrét példa erre a Krafla vulkán, amely Izlandon található.
  • Víz alatti vulkánok. Bár meglepő, a tenger fenekén is vannak aktív vulkánok. Természetesen a tengeri kitörések általában rövidek. Egyes esetekben a kilökődött láva elérheti a felszínt, és ahogy lehűl, vulkáni szigeteket képez. A víz alatti vulkánok példájaként a Salamon-szigetek közelében található a Kavachi vulkán.

Tudjon meg többet a vulkánkitörésekről: definíciók és típusok, ha elolvassa ezt a másik cikket, és olvassa el ezt, hogy megismerje a vulkán különböző részeit, és így jobban megértse az egész folyamatot.

A vulkánok típusai alakjuk szerint

Végül a vulkánokat alakjuk szerint osztályozhatjuk. Nézzük meg ezek típusait és példáit:

  • Pajzsvulkánok. Ezek nagy vulkánok. Jellemzőjük, hogy átmérőjük jóval nagyobb, mint a magasságuk. Az ilyen típusú vulkánok alakját a kitörések egymás utáni halmozódása adja. Például a Galápagos-szigeteken a legtöbb vulkán ilyen alakú, akárcsak a Wolf vulkán.
  • Sztratovulkánok. Ahogy a neve is sugallja, az ilyen típusú vulkánok kőzetrétegekkel tarkított bazaltos lávarétegekből állnak. Alakja kúpos, és csendes kitörésekkel váltakozó robbanásszerű kitörésekből származik. A sztratovulkánokra példaként említhetjük a mexikói Colima vulkánt.
  • Vulkáni kalderák. Nagy robbanások vagy a magmás kamra süllyedése következtében keletkeznek. Fő jellemzőként a formájáról beszélhetünk, amely egy nagy kráterre emlékeztet. A Gran Canarián található Bandama-kaldera az ilyen típusú vulkánok példája.
  • Hamu- vagy salakkúpok. Ezek a legelterjedtebb vulkánok a Földön, és kis méretűek, ritkán haladják meg a 300 métert. Ahogy a nevük is utal rá, hamu és/vagy salak felhalmozódásából állnak. Peruban több mint 45 salakkúpot helyeztek el kifejezetten Arequipa és Cusco régióban.
  • Láva kupola. Ez az utóbbi típusú vulkán akkor keletkezik, amikor a láva nem túl folyékony, majd felhalmozódik és kinyomja a krátert. Ahogy a láva felhalmozódik, egyfajta kupola képződik a vulkán csúcsán. Példa erre a chilei Chaitén vulkán lávakupolája.

Ha többet szeretne megtudni kialakulásukról, javasoljuk, hogy olvassa el ezt a másik bejegyzést a Hogyan keletkeznek a vulkánok. Ezen túlmenően, hogy még többet megtudjon erről a csodálatos témáról, javasoljuk, hogy olvassa el Melyek a világ legveszélyesebb vulkánjai és Melyek a világ fő szeizmikus és vulkáni területei.

Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni A vulkánok típusaiJavasoljuk, hogy lépjen be a Természet érdekességei kategóriába.

Népszerű Bejegyzések