A közös lakhatás, választás, kötelezettség vagy mentális egészség jövője?

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Az otthonok megosztásának szükségessége

A következő évtizedben városaink szinte elképzelhetetlenül felduzzadnak. 2030-ra New York városa várhatóan mintegy 20 millió lakost, Sanghaj 31 millióra, Tokió pedig elképesztő 38-ra nő. Valójában a 21. század negyedik évtizedére a világ népességének 70 százaléka lesz. városiak", ami a jelenlegi helyzethez képest valamivel több mint 50%-os növekedést jelent.

Csaknem 800 millió lakos él majd csak 41 megavárosban (több mint 10 millió lakossal), amint azt az alábbi grafikon mutatja:

INNEN érheti el, és megtekintheti az előrejelzések alakulását 1950 és 2030 között.

Ez a tendencia nem csak a fejlett világban jelentkezik; A városi népesség növekedésének 90 százaléka Afrikában és Ázsiában várható. Azonban bárhol is történik, a gyors urbanizáció nem mentes a következményeitől.

Ahogy egyre több ember költözik jobb életet keresve, városaink megtelnek emberekkel. És ahogy egyre szűkül a városi tér, és emelkednek a lakhatási költségek, emberek milliárdjai küzdenek majd azért, hogy megfelelő és megfizethető lakóhelyet találjanak.

Miért változik gyorsan a világ

Globális szemszögből szeretnénk reflektálni, bemutatva a mindannyiunkat érintő megállíthatatlan változások „kulcspontjait”, és azt, hogy az ENSZ nem szűnik meg figyelmeztetni bennünket fenntartható fejlődési céljaiban (További információ a célokról ITT).

1.- Felgyorsul az urbanizáció

A következőre 2050-re a világ lakosságának 70%-a városokban fog élni. 1950-ben ez a szám 30% volt.

Itt a fenntartható városok indexe lép életbe, hogy megnézzük, valóban jól csináljuk-e a dolgokat. ITT tudunk konzultálni.

A legtöbben országokból álló világba születtünk, de mire elhagyjuk ezt a bolygót, az alapvetően egy 600 elég erős városból álló világ lesz. Az elmúlt évtizedek gyors urbanizációja csak a kezdete egy egyre meredekebb növekedési görbének. 2050-re a városi területeken élők aránya 70 százalékra emelkedik.

Az elkövetkező 40 évben a városi lakások, munkahelyek és infrastruktúra építésének volumene majdnem megegyezik az ilyen jellegű építkezések eddigi teljes volumenével.

Városi környezetünk már most is komoly hatással van mentális és testi egészségünkre, így… Mi történik, ha városaink még zsúfoltabbak lesznek?.

2.- Demográfiai változások

A India lakosságának 41%-a 20 év alatti (Népszámlálás – 2016). A következő évtizedben egyes országokban robbanásszerű népességnövekedést, máshol csökkenést fogunk látni.. A fejlett világban a népesség elöregedését és a népesség lassú növekedését fogjuk látni.

Más társadalmak fiatalok és gyorsan fejlődnek, aminek messzemenő hatásai lesznek, beleértve az új, szélesebb fogyasztói piacokat, a kritikus erőforrások ellátására nehezedő növekvő nyomást, valamint radikális változásokat az emberek személyes és társadalmi céljaiban és törekvéseiben.

Több embert kell etetni, elhelyezni, oktatni és foglalkoztatni, hogy a termelési potenciál megvalósuljon.

3.- Politikai és gazdasági változások

A világ népessége 2050-re várhatóan 2,5 milliárd fővel, közel 10 milliárd főre fog növekedni. Ezek az emberek egyre inkább kiemelik magukat a szegénységből, és bekerülnek a városi fogyasztók új világosztályába..

Az elmúlt évtizedben a globális gazdasági erőviszonyok nyugatról keletre történő eltolódását, valamint a feltörekvő gazdaságokban a középosztályok növekedését tapasztaltuk, ahol az életszínvonal és a vásárlóerő javul.

A szegénység csökkenésének, a jobb egészségügyi ellátásnak, a magasabb szintű oktatásnak, a nők jogainak erősödésének és az új kommunikációs technológiák széles körű elterjedésének vagyunk tanúi.

Ennek eredményeként az elkövetkező 15-20 évben jelentősen felgyorsul az egyének felhatalmazása, és természetesen a nagyvárosokban lesz az üzlet.

4.- Természeti erőforrások hiánya

Ban,-ben A következő 15 évben a világnak 50%-kal több energiára, 40%-kal több ivóvízre és 35%-kal több élelmiszerre lesz szüksége.

2030-ban csaknem 8,3 milliárd ember él majd a világon. A terjeszkedő középosztály fogyasztási szokásaival együtt az erőforrások iránti kereslet jelentősen megnő.

Sajnos az éghajlatváltozás valószínűleg sok ember hozzáférését rontja ezekhez a kritikus erőforrásokhoz. Egyszerű: bolygónk véges erőforrásai révén nem tudunk lépést tartani a fogyasztással. Minden bizonyíték arra utal, hogy ha a jelenlegi ütemben folytatjuk, hamarosan szükségünk lesz egy második bolygóra.

5.- Technológiai fejlődés

Az internethez közvetlenül vagy közvetve csatlakozó emberek száma hamarosan megközelíti a 100%-ot a Scientific American, a CIFS szerint.

A technológiai változások üteme exponenciálisan növekszik. Az ötletek és innovációk örökös áramlása egyre erőteljesebb technológiát hoz létre, ahol a potenciális felhasználói forgatókönyveknek csak az emberi képzelet szab határt.

Valójában a technológia és az adatok hatással vannak a városokra, amint azt a városokról és a Big Data-ról szóló cikkben is bemutatjuk.

A nap minden órájában a kutatás és fejlesztés határterületein elért előrelépések – a mesterséges intelligenciától és a big data-tól az automatizálásig és az új digitális üzleti modellekig – átalakítják világunkat.

A technológiai fejlődés állandó és jelentős hatást gyakorol a világ csúcstechnológiai és gyártási ágazatainak méretére és alakjára, valamint teljesen új iparágakat hoz létre, amelyek folyamatosan új lehetőségeket kínálnak a vállalatok és az egyének számára egyaránt.

Sokkal könnyebb például megosztani egy otthont olyan emberekkel, mint önmaga, vagy új lehetőségeket találni lakásvásárlásra vagy bérbeadásra, vagy új ötleteket találni az együttéléshez.

És most… mi történik?

Miközben a fenti pontok gyorsan kibontakoznak, egyszerűen nem építünk elég otthont a globális kereslet kielégítésére. Valójában 10 milliárd ember elszállásolásához a következő 35 évben kéthavonta fel kell építenünk egy New York méretű várost… Ez olyan probléma, amellyel a politikusok vagy a kormányzatok kezdenek foglalkozni?

Nehéz elképzelni, hogy a nincstelen kormányok nagyszabású projektekkel oldják meg a lakásválságot. Tehát, hogy… Nem kellene meggondolnunk, hogyan lehetne jobban kihasználni a meglévő infrastruktúrát, hogy megfelelőbb tereket alakítsunk ki ezeknek az új városlakóknak a városokban? És ha igen… . Megoldást jelenthet az együttélés?

A fenti kép a fenntartható városok iránymutatásairól szóló útmutató cikkhez tartozik, amelyeket végre kell hajtanunk.

Mivel a hétköznapi emberek nehezen találnak megfizethető szállást, a közös helyiségek – legyen szó otthonról, irodáról stb. – egyre népszerűbbek, különösen a nagyvárosokban. Tökéletes példák, mint Párizs, London, Madrid, Barcelona vagy New York stb., ahol a lakhatási válság különösen akut.

Így nem meglepő, hogy a The Economist úgy véli "Az együttélés a hippiké, nem a hippiké" vagy hogy a cégek újra feltalálják a szobatársak ötletét, ahogyan a Guardian cikkében is elhangzik… "Bár az emberek régóta laknak együtt lakótársakkal, mi egyszerűen ezt az életmódot folytatjuk és javítjuk, mivel ez sok esetben már nem lehetőség, inkább kötelezettség"

A gazdasági tényezőn túl

A fiatalokat azonban nem csak a megfizethető lakhatás hiánya készteti az együttélésre. Sokan társasági életvitelre vágynak, de inkább a magány ellenszerére.. Egy 2011-es tanulmány szerint a millenniumiak 86 százaléka számolt be arról, hogy magányosnak és depressziósnak érzi magát. (Lásd a cikket az unalmas urbanizmusról és arról, hogyan hat az emberekre)

2015-re egy tanulmány kimutatta, hogy a 18-24 évesek négyszer nagyobb valószínűséggel érezték magukat állandóan magányosnak, mint a 70 év felettiek. És az Amerikai Pszichológiai Társaság éves kongresszusán nemrég bemutatott kutatás szerint… "A magány és a társadalmi elszigeteltség nagyobb veszélyt jelenthet a közegészségügyre, mint az elhízás, és hatásuk egyre növekszik és a jövőben is folytatódni fog."

Más kérdés, hogy ilyenek is vannak figyelembe veendő kulturális tényezőket. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban az egylakásos háztartások jelentik a háztartások leggyorsabban növekvő csoportját. És ahogy Nyugaton, a fiatalok – akik hagyományosan otthon is élhettek házasságkötésükig – ma is a szingli életet szeretnék a nagyvárosban, családjuktól távol élni. Az új városlakók közül azonban sokan nem akarnak egyedül élni, és sok esetben nem is engedhetik meg maguknak.

És persze van egy másik fontos oka is annak, hogy ilyen sokanévezredek elfogadták az együttélést. A tiéd a generáció, amely úgy nőtt fel, hogy élete szinte minden területén megosztotta magát a közösségi médián keresztül, egy generáció, amely hozzászokott a fényképek, gif.webp-ek, történetek, emlékek stb. megosztásához, egy generáció, amely hozzászokott a megosztáshoz és a közös munkához.

Úgy tűnik, hogy az együttélés megoldást jelenthet az urbanizációra, a magányra és a megfizethető lakhatás hiányára… Ideje elkezdeni a megosztást?

Ha tetszett a cikk, értékeld és oszd meg!

Segít a fejlesztés a helyszínen, megosztva az oldalt a barátaiddal
Ez az oldal más nyelveken:
Night
Day