Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
Új és frissített válaszok a gyakran ismételt kérdésekre az épületek energiahatékonyságának tanúsítása során.
2013. július 8-án az Ipari Minisztérium közzétette a „Válaszok az épületek energiahatékonysági tanúsításának alapeljárását jóváhagyó, április 5-i 235/2013-as királyi rendelettel kapcsolatos gyakran ismételt kérdésekre” című listát. Az említett dokumentumot 2013. szeptember 20-án frissítették amelybe főként új kérdések és válaszok épültek be, egy konkrét válasz újraértelmezése mellett.
A dokumentumba foglalt információk az alábbiakban láthatók:
-
Hozzáértő technikusok részleg:
1.3.- Lesz-e országos szinten illetékes technikusok listája?
Nem. A fent említett királyi rendelet harmadik átmeneti rendelkezésével összhangban az egyes autonóm közösségek épületek energetikai építése területén illetékes testületei a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik az illetékes technikusok rendszeresen frissített nyilvántartásait, akik a ez a típus, és hozzáférést biztosít a polgárok számára a tanúsítványokkal kapcsolatos információkhoz.
1.4.- Lehetséges-e céget bejegyezni az energiatanúsítási szolgáltatásokat nyújtó szakemberek autonóm nyilvántartásába?
Igen, a 235/2013-as királyi rendelet harmadik átmeneti rendelkezése értelmében az Autonóm Közösség épületek energetikai tanúsítása ügyében illetékes testülete rendszeresen frissített nyilvántartást tesz a nyilvánosság számára az illetékes technikusokról vagy a szakértői szolgáltatásokat nyújtó cégekről. típus.
-
Alkalmazási terület:
2.7.- Mi a bánásmód a meglévő épületben lévő „nem lakható” helyiségekkel, amikor a munka- és tevékenységtervet annak első használatba vétele érdekében hajtják végre?
„Nem lakható” helyiség értékesítése vagy bérbeadása esetén, ha ebbe a fogalomba beletartozik a minősítésre nem alkalmas helyiség is, az eladó nem köteles az energiahatékonysági tanúsítványt kiállítani.
Amikor a helyiséget kondicionálják, lakható térré válnak, és a megfelelő munka- és tevékenységi projektet végrehajtják, annak tartalmaznia kell az energiahatékonysági tanúsítványt, mivel új építésnek minősül.
2.8.- Nyers kereskedelmi helyiségek (bérbeadás vagy értékesítés) vagy rendeltetésmódváltás esetén mentesülnek az energiatanúsítvány alól?
Kereskedelmi helyiségek durva értékesítése vagy bérbeadása esetén, a jelen koncepcióban foglalt minősítésre nem alkalmas helyiségekre tekintettel, az eladó nem köteles az energiahatékonysági tanúsítványt kiállítani. A helyiség kondicionálásakor és a megfelelő munka- és tevékenységi projekt végrehajtása során az energiahatékonysági tanúsítványt tartalmaznia kell, mivel új építésnek minősül.
2.9.- Meglévő üzlethelyiségek (bérbeadás vagy értékesítés) vagy rendeltetésmódváltás esetén mentesülnek az energiatanúsítvány alól?
Azok a helyiségek, ahol a rendeltetésváltásra kerül sor, nem mentesülnek az energiatanúsítvány alól adásvétel vagy bérbeadás esetén, kivéve azt az eladást, amelynek rendeltetésének megváltoztatása „nagy reformmal” jár, így bekerülne a 2. cikk 2.f. pontjának rendelkezései közé.
2.10- Milyen védelmi fokozattal kell rendelkeznie egy hatóságilag védett épületnek vagy műemléknek ahhoz, hogy ne legyen energiahatékonysági tanúsítvány beszerzési kötelezettsége?
A 235/2013 királyi rendelet 2. cikkének 2. szakaszának a) pontja kizárja az energiahatékonysági tanúsítvány megszerzésének kötelezettségéből azokat az épületeket és műemlékeket, amelyek hivatalosan védettek, mert egy bejelentett környezet része, vagy különleges építészeti vagy történelmi értékük miatt. Másrészt az épület védettségi fokát a helyi szervek eltérő városrendezési előírásai vagy a CCAA építészeti vagy történeti örökség ügyében illetékes szervei határozzák meg attól függően, hogy a védettséget az egész épületre állapítják meg. , a homlokzat vagy az épületrész. A Királyi Rendelet tehát nem tesz különbséget a védettség mértéke között, minden védett épületet ki kell zárni a tanúsítvány megszerzéséből.
2.11- A 2013. június 1. előtt kötött bérleti szerződések megújításainál, amelyekben ugyanaz a bérlő marad, van-e igazolási kötelezettség?
Amíg a bérleti szerződést ugyanannak a bérlőnek újítják meg, addig nem szükséges az energiahatékonysági tanúsítványt leadni.
2.12.- Milyen kezelést kell alkalmazni a hosszabbításokon?
Abban az esetben, ha a bővítmény önálló használatra, vagy eltérő jogtulajdonosra képes, azt igazolni kell, akár magának a bővítménynek önálló minősítésével (épületegységként vagy épületrészként), akár az egész épület minősítésével. Abban az esetben, ha az épület a bővítés előtt rendelkezik a tanúsítvánnyal, akkor azt módosítani kell.
Ha a bővítés nem alkalmas önálló használatra, vagy eltérő jogi tulajdonjogra, a tanúsítás nem kötelező, és ha az épület a bővítés előtt rendelkezik tanúsítvánnyal, akkor az önkéntesen módosítható.
2.13.- Mely 50 m2-nél kisebb épületek nem kapják meg az energiahatékonysági tanúsítványt?
Az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületek nem tartoznak a tanúsítvány beszerzési kötelezettségébe. Az épület részét képező, 50 m2-nél kisebb lakások, lakások, helyiségek, amennyiben az energiahatékonysági tanúsítvány beszerzésére kötelezettek.
2.14.- Olyan épületek vagy meglévő lakóépületek részei vonatkozásában, amelyek használati vagy bérleti díja kevesebb, mint évi négy hónap, vagy évente korlátozott ideig, és amelyek várható energiafogyasztása kevesebb, mint 25 százaléka annak, amiből származna. használat egész évben: Milyen épületekről szólnak? A 25%-nál kisebb fogyasztás négy hónapos feltételezésre vonatkozik, vagy csak korlátozott ideig történő felhasználásra?
A 235/2013 királyi rendelet 2. cikkének g) pontja értelmében azon épületek vagy meglévő lakóépületek részei, amelyekre jellemzőek:
• Évente 4 hónapnál kevesebbet használjon: a fennmaradó 8 hónapot nem használják
• Évente korlátozott használat, és a várható energiafogyasztás kevesebb, mint 25%-a annak, ami az egész éves használatból származna: a korlátozott használatnak nem kell egybeesnie 4 hónappal
2.15.- Kötelező-e a Tanúsítvány az épület alagsorában elhelyezett műhely vagy ipari javítóintézet esetében?
Nem, a 235/2013 királyi rendelet 2. cikkének 2. d) pontja szerint mentesülnek.
2.16.- Az Ön tevékenységén belül található ipari épület (raktár, raktár, javítóműhely) irodáit kell-e minősíteni?
A 2. cikk d) pontja értelmében az ipari épületek műhelyeknek és ipari folyamatoknak szánt része nem tartozik a fent említett királyi rendelet hatálya alá. Irodák esetében ezeket az épület bérbeadása vagy eladásakor kell igazolni, de csak akkor, ha hasznos területük 50 m2 vagy annál nagyobb.
-
Hatóság által használt épületek:
3.4.- Az alapeljárás 5.6. pontja értelmében az igazolásokat a szervezőnek vagy tulajdonosnak be kell jegyeztetnie az adminisztrációba. A 13. cikk (2) bekezdése előírja a címke elhelyezésének kötelezettségét a közigazgatási szervek egyes épületeinél, amelyekre vonatkozóan először energiahatékonysági tanúsítványt kell kiállítaniuk az 1. cikk rendelkezéseinek megfelelően. 12.1. Nem tisztázott azonban, hogy az igazolásokat nyilvántartásba kell-e venni, illetve kinek kell azokat közölnie (pl.: 750 m2 városházi iroda, amelyet magánszemélynek bérelt helyiségben foglalnak el).
A 235/2013-as királyi rendelet 5. cikke szerint „az épület vagy annak egy részének, legyen az új vagy meglévő építmény, kezdeményezője vagy tulajdonosa felelős az épület vagy annak része energiahatékonysági tanúsításának megbízásáért. esetekben, hogy kötelezi őt ez a királyi rendelet”, és a nyilatkozatban foglaltak szerint az Art. 5.6, "a fejlesztőnek vagy adott esetben a tulajdonosnak be kell nyújtania az Autonóm Közösség épületek energetikai tanúsítása ügyében illetékes testületéhez, hogy a tanúsítványokat a területükön regisztrálják."
A fentiekkel összhangban azt kell érteni, hogy az olyan esetekben, mint a javasolt példa, az épület tulajdonosának lenne kötelessége mind a tanúsítást megrendelni, mind az Autonóm Közösség illetékes szerve elé terjeszteni. épületek energetikai tanúsításával kapcsolatos ügyekben, még akkor is, ha a bérleti szerződés 2013. június 1. előtt történt.
-
Az energiahatékonysági tanúsítványokkal kapcsolatos műszaki és adminisztratív feltételek:
5.4.-Milyen energiahatékonysági tanúsítványt kell beszereznie azoknak az épített épületeknek, amelyek még nem rendelkeznek első használatbavételi tanúsítvánnyal?
(A válasz megváltozott)
A hatályon kívül helyezett 47/2007. Királyi Rendelet hatálybalépése után épült épületekre az épület energetikai tanúsítványa kötelező, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e első használatbavételi tanúsítvánnyal vagy sem.
5.7.- Lehetséges-e, hogy természetes személy (nem jogi személy) hivatkozhat személyes okokra, amiért megtagadta a hozzáférést az igazolásban szereplő információkhoz, amelyeket az adminisztrációval közölt?
Nem, a 235/2013-as királyi rendelet harmadik átmeneti rendelkezése értelmében az energiahatékonysági tanúsítványok nyilvántartásba vétele a polgárok hozzáférését szolgálja a tanúsítványokon szereplő információkhoz.
5.8.- Az igazolás elkészítéséhez feltétlenül tanulmányozni kell a javasolt intézkedések gazdasági jövedelmezőségét?
Bár bele lehet tenni, de nem kötelező megtenni. Csak és a 235/2013. sz. királyi rendelet 6. cikkével összhangban az energiahatékonysági tanúsítványban fel kell tüntetni, hogy hol szerezhető be részletesebb információ a tanúsítványban szereplő ajánlások költséghatékonyságáról.
5.9.- Hol kell regisztrálni vagy megnézni az ingatlan energiahatékonysági tanúsítványát?
A 235/2013-as királyi rendelet 5. cikkének 6. szakasza értelmében a tanúsítványt be kell nyújtani az Autonóm Közösség épületek energetikai tanúsítása ügyében illetékes testületéhez, hogy a tanúsítványokat a területi hatályában bejegyezzék. Ez a nyilvántartás a polgároknak hozzáférést biztosít a tanúsítványokkal kapcsolatos információkhoz.
5.10.- Milyen csatolt dokumentációval kell rendelkeznie az Energiatanúsítványhoz?
A 235/2013-as királyi rendelet 6. cikke határozza meg az energiahatékonysági tanúsítvány tartalmát.
5.11.- A tanúsítvány érvényességi ideje 10 év, kivéve, ha az ingatlan minősítését csökkentő módosítása annak frissítését igényli. Ha ez az időszak lejárt, akkor a tulajdonosnak meg kell újítania, vagy csak abban az esetben, ha újra eladják vagy bérbe adják?
Eladáskor vagy bérbeadáskor a tulajdonosnak szükségszerűen meg kell újítania, mivel a 235/2013-as királyi rendelet egyetlen cikkelye szerint a vevőnek vagy a potenciális új bérlőnek meg kell mutatnia, valamint egy példányt át kell adnia a vevőnek vagy az új bérlőnek. épületek vagy azok egységének eladása vagy bérbeadása esetén.
A maga részéről az Autonóm Közösség épületek energetikai tanúsításában illetékes szerve határozza meg a konkrét feltételeket az épületek felújításának vagy korszerűsítésének folytatásához.
5.12.- A 2. cikk 2.g) pontjában említett felelős nyilatkozattal kapcsolatban, ahol a tulajdonos évi 4 hónapnál rövidebb használatról, korlátozott időről és 25%-nál kisebb energiafelhasználásról nyilatkozik: Ha azt hivatalosan kell benyújtani jegyzőkönyv vagy magánokirat? Milyen szerv előtt? Van előre meghatározott formátum?
A felelős nyilatkozat olyan okirat, amelyet a meglévő lakóépület vagy épületrészek adásvétele esetén a jegyző előtt kell bemutatni, előre meghatározott nyilatkozati formátum hiányában. Bérletek esetén a bérleti szerződésben történő felelősségteljes szerepeltetés lesz érvényes.
Mindezt annak sérelme nélkül, hogy az autonóm közösség a jelen királyi rendelet által kidolgozott szabályzatban más igényeket vagy követelményeket is megállapíthat erre vonatkozóan.
5.13.- 10 évnél nem régebben elkészült új épületnek minősített épület esetében. Jelenleg eladó vagy bérbe adják új tulajdonosnak. Szükséges-e új bizonyítvány beszerzése?
Az energiahatékonysági tanúsítvány legfeljebb tíz évig lesz érvényes. Ennek az időszaknak a lejárta előtt nincs szükség új tanúsítványra mindaddig, amíg az épületben nincsenek olyan eltérések, amelyek csökkenthetik annak minősítését. A tulajdonos önként frissítheti azt, ha úgy ítéli meg, hogy az épületben olyan eltérések vannak, amelyek módosíthatják a tanúsítványt.
5.14.- Mikor tekinthető megkötöttnek az adásvételi szerződés, mikor kötik a letéti szerződést, vagy az okiratok közjegyzőnél történő aláírásakor?
Az okiratok aláírásakor a közjegyzőnél.
5.15.- Milyen tartalommal kell rendelkeznie az elismert dokumentumként jóváhagyott címke mintáján szereplő Bidi kóddal?
A címke kétoldali kódja lehetővé teszi az egyes autonóm közösségek regisztrációs testületei számára, hogy a vevő vagy bérbeadó számára gyorsan elérhetővé tegyék a regisztrált címkével kapcsolatos további információkat. Ezért ez egy önkéntes funkcionalitás az autonóm közösség számára, amelyet a regisztrációkor lehet létrehozni.
5.16.- Mit értünk a 235/2013. Királyi Rendelet 6. cikkelyének h) pontjában előírt környezetvédelmi követelmények teljesítése alatt?
A termikus létesítményekkel szemben támasztott környezetvédelmi követelmények akkor teljesülnek, ha azok megfelelnek a 1027/2007. július 20-i Királyi Rendelet karbantartásáról és használatáról szóló IT3-ban meghatározott karbantartási követelményeinek, amely jóváhagyja a termikus szabályozást. létesítmények épületekben.
-
Energiahatékonysági címke:
6.2.- Módosítható-e az energiahatékonysági címke mérete az épületek eladásának vagy bérbeadásának hirdetésénél?
(A válasz megváltozott)
Az energiahatékonysági címke épületek eladását vagy bérbeadását célzó reklámokban, prospektusokon vagy ingatlanportálokon keresztül történő elhelyezése esetén megengedett a címke kicsinyítése vagy nagyítása mindaddig, amíg a formátum és a megállapított arányok megmaradnak, és az olvasható.
Ezekben az esetekben is megengedett, hogy a formátum és az arányok megtartásával csak a léptékek és a címkeértékek jelenjenek meg, ahogyan az alábbi ábrán látható példában látható:
Sajtóközlemények esetén csak a Fogyasztás és Kibocsátás (a hozzájuk tartozó levél) mezőben lehet feltüntetni az energia besorolást.
Az épületeken kívül elhelyezett eladó vagy bérbeadó plakátokon, amelyeken csak elérhetőségi telefonszám szerepel, nem szükséges az energetikai besorolás feltüntetése.
6.3.- Elhelyezhető-e logó az energiahatékonysági címkén?
(A válasz megváltozott)
Nem, kivéve a megfelelő autonóm közösség logóját, feltéve, hogy annak mérete megegyezik a címke jobb alsó részén található Európai Uniós zászló méretével, és feltéve, hogy nem fedi át az adatokat tükröződik a jóváhagyott címkesablonban, vagy félrevezető.
6.7.- Két különböző energetikai besorolási skála létezik új vagy meglévő épületekre?
Az épületek teljesítményének értékelésére és összehasonlítására egyetlen energiahatékonysági besorolási skála áll rendelkezésre, amelyet a megfelelő elismert „Energiahatékonysági címke modellje” dokumentum határoz meg.
6.8.- Amikor energiafogyasztásról beszélünk, végső vagy primer energiára kell utalnunk?
A fő energiamutató az éves CO2-kibocsátásnak megfelelő lesz, a másodlagos mutatók között pedig mindig a primer energiára kell hivatkozni.
6.9.- A 6.e cikk értelmében a tanúsítványnak tartalmaznia kell a hatékonyság minősítését a címkén keresztül.Úgy tűnik, hogy a címkét szerepeltetni kellene a tanúsítványban, de ebben az esetben hiányozna a regisztrációs számra vonatkozó információ, mivel a bejegyzés későbbi. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a címkét? Az adminisztrációnak kell szállítania a címkét?
Az energiahatékonysági tanúsítványnak tartalmaznia kell az RD235 / 2013 6. cikk e) pontjában meghatározott energiacímkét, függetlenül attól, hogy a regisztrációs kódot még nem fedték-e le. Az adminisztráció nem köteles a címkét átadni.
A nyilvántartásban vagy az autonóm közösség illetékes szerve előtt benyújtott kérelem ideiglenesen regisztrációs kódként szolgál mindaddig, amíg az autonóm közösség illetékes szerve nem adja meg a hivatalos nyilvántartási számot. Mindezt annak sérelme nélkül, hogy a CCAA a jelen Királyi Rendeletet kidolgozó szabályzatában e tekintetben egyéb igényeket vagy követelményeket is megállapíthat.
