Optimális hőszigetelési vastagságok

Optimális hőszigetelési vastagságok: CTE Plus tanulmány.

Egy otthon energetikai elemzésekor a hőszigetelés vastagsága Ez az egyik alapkérdés, amely elvezet bennünket a kezelendő lakás lakhatósági körülményeinek javulásához, amihez elengedhetetlen, hogy ismerjük a kezeléshez kapcsolódó összes lényeges jellemzőt. ház szigetelése.

című új tanulmány technikai jelentésének megjelenését követően CTE Plus, amelyet a CENER (National Center for Renewable Energies) készített a ROCKWOOL számára, amely a számszerűsítse, milyen energiamegtakarítási lehetőségek rejlenek az otthonokban a hőszigetelés javításával. Javasolja a szigetelés vastagságának növelését a Műszaki Szabályzat követelményeinek való megfelelésre korlátozódó szint fölé, attól függően, hogy az épület melyik éghajlati övezetében található.

A vizsgálat elvégzése és a potenciális azonosítás a hőszigetelés számítása, három különböző épületmodell került felhasználásra, kettő lakóépület és egyharmada iroda. Ezeket három különböző éghajlati zónában szimulálták (Sevilla-B4, Madrid-D3 és Burgos-E1). Az átlagos potenciális megtakarítást népességeloszlás alkalmazásával számítottuk ki (63% a B4 éghajlati zónában, 34% a D3 és a fennmaradó 3% az E1 zónában).

Egy lehetséges jövőbeli forgatókönyv hatását veti fel a forgatókönyv összehasonlításával CTE (2005. áprilisi verzió) nevű forgatókönyvvel CTE-Plus mitamely a matematikailag optimális vastagságon alapul, amely tovább bizonyítja, hogy a szükséges beruházási költségek aépületszigetelés rövid időn belül amortizálható. Modellként családi házaknak és társasházaknak minősülnek, amint azt az 1. melléklet részletesen mutatja.

A vizsgálathoz használt paramétereknél figyelembe veszik az energiaárat, a szigetelés árát, a szigetelés tartósságát, a CO2 árbüntetést és a CO2 konverziós értékeket.

Számítási modell az optimális szigeteléshez:

Annak érdekében, hogy a optimális szigetelési vastagság, az ECOFYS jelentésben használthoz hasonló számítási modellt alkalmazunk: „Költséghatékony klímavédelem az EU épületállományában”, létrehozva a gazdasági haszon függvényt, amelyet a bevételek különbözeteként határozunk meg (A szigetelés során keletkezett megtakarításokból származó összes éves költség megnövekedett) és kiadások (éves beruházási költség a szigetelés növelésekor).

Az optimális és az ideális hőszigetelés közötti különbséget ábrázoló ábra:

Amortizáció:

Amortizációnak számít, hogy hány év alatt a megtakarított energia költsége megegyezik a kezdeti beruházással. Ebben a tanulmányban 40 éves szigetelési amortizációs időszakot vettek figyelembe, amely azt becsüli meg, hogy ez az az idő, amely alatt az épület teljes felújítása megtörténik, és az a pillanat, amikor a burkolat szigetelését esetleg javítják vagy megváltoztatják, még akkor is, ha az jó állapot.

A vizsgálat eredményeként kapott szögek:

Az alábbi táblázat a „CTE forgatókönyvben” használt szigetelésvastagságokat mutatja be:

Míg az alábbi táblázat a „CTE-PLUS” forgatókönyvnek megfelelő értékeket mutatja, amelyek a szimulációkban használt szigetelési vastagságok az egyes éghajlati zónákra.

Energiamegtakarítás a két forgatókönyv között:

Egyéni otthonok esetében az egyes éghajlati övezetekben a megtakarítások megfelelnek a következő táblázatban feltüntetettnek:

A tömbházaknál az egyes éghajlati övezetekben elért megtakarítások megfelelnek az alábbi táblázatban feltüntetettnek:

A CTE Plus tanulmány legfontosabb következtetései:

A szimulációk azt mutatják, hogy a szigetelés vastagságának 5, 9 és 13 cm-rel történő növelésével a CTE-ben előírthoz képest és az éghajlati zónától függően a halmozott energiamegtakarítás ~ 10 TWh (9873 GWh) a Spanyolországban épült új házak esetében 2006-2012 időszak.

A meglévő lakásállomány, illetve a tercier épületek rehabilitációja által képviselt hatalmas piacot a tanulmány nem vette figyelembe. A tanulmány azt mutatja, hogy a legnagyobb energiamegtakarítási lehetőség a vastagságok CTE-ben jelzett fölé történő növelésével érhető el. A legnagyobb megtakarítás a fűtési időszakokban érhető el, míg a hűtési időszakban kisebb a megtakarítás.

A m2-enként elért energiamegtakarítás a elszigetelt házak magasabbak, mint a tömbházakban elértek. Ennek az eredménynek az egyik oka, hogy a családi házak m2-enként nagyobb kitett területtel rendelkeznek, mint a lakótömbök, ezért nagyon fontos a bekerítések hőtani jellemzőiben bekövetkező változások hatása.

A vizsgálat összes dokumentációját elérheti ill CTE Plus jelentés tól től… ITT.

Kiegészítésként elérheti a bejegyzést… «Hőátbocsátási eszközök„Különböző lapokkal az Excelben a számítások elvégzéséhez.

Jegyzet: Hozzáteszek egy Linkedin linket a vitához, amely szerintünk általános érdekű, és kiegészítem ezt a bejegyzést….ITT.

Népszerű Bejegyzések