Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
A mai világ egyik legtöbbet tanulmányozott témája a jelenleg használt energiaformák helyébe lépő energiaformák kérdése, amelyek amellett, hogy káros hatásokat fejtenek ki bolygónkon, kezdenek elfogyni. Jelenleg nem tudnánk elképzelni az életünket áram nélkül. Éppen ezért az Ecologista Verdénél érdekesnek tartottuk, hogy elmondjuk, milyen más alternatívák léteznek és kezdenek kidolgozni, az úgynevezett megújuló energiák; valamint mesélek egy kicsit ezekről a nem megújuló energiákról, amelyeket túlzottan kiaknázunk. Olvasson tovább, ha többet szeretne megtudni a megújuló és nem megújuló energiák, példákkal és összefoglalóval. Írd fel!
Mik azok a megújuló energiák
Amikor megújuló energiákról beszélünk, a természetes és szinte kimeríthetetlen forrásokból származó energiákra gondolunk, akár a bennük lévő energiamennyiség miatt, akár a természetes regenerálódási képességük miatt. Azért mondjuk "majdnem", mert ezek az energiaforrások megújulási időszak alatt állnak, ezért kiaknázásuknak tiszteletben kell tartaniuk ezeket az időszakokat, hogy valóban korlátlan energiaforrás.
Az ilyen típusú energiákat úgy tekintették alternatív energiák a 70-es évek évtizede körül, de ma még mindig drágábbak, mint a hagyományos energiák. További hátránya, hogy ezen energiaforrások kihasználásához nagyon nagy terekre van szükség, és emiatt nem mindig garantált ezeknek a kiterjedt területeknek a lehetősége.
De ezen a ponton ki kell emelni egy részletet. Az, hogy ezek megújuló energiák, nem jelenti azt, hogy nem szennyeznek. Ez tehát az megújuló energiaforrások Szennyező és nem szennyező vagy tiszta kategóriába sorolják őket.
Között nem szennyező vagy tiszta források a következőket találjuk:
- A szél, amely szélenergiát termel.
- A föld belsejéből érkező hő geotermikus energia.
- A folyók és édesvízi patakok hidraulikus vagy vízi energiát termelnek.
- A Nap napenergiát termel.
- A tengerek és óceánok árapály-energiát termelnek.
- A hullámok hullámenergiát adnak.
- Az édesvízi és a sós víztestek egyesülése a kék energia.
Másrészt a szennyező megújuló energiák azok, amelyek biomasszából vagy szerves anyagokból származnak. Ezek közvetlenül felhasználhatók tüzelőanyagként, elégetve, vagy bioetanollá vagy biodízellé alakítva. Mivel ezek szennyező energiák, az ilyen típusú energiák problémája ugyanaz, mint a szennyező energiák problémája: az égés során keletkező szén-dioxid-kibocsátás.
Ezenkívül javasoljuk, hogy olvassa el a Green Ecologist ezen másik cikkét is: életképes alternatívák a megújuló energiák?
Példák a megújuló energiákra
Most, hogy tudjuk mik a megújuló energiák és milyen fajtái vannakNézzünk néhány példát ezekre az energiaformákra, amelyek, mint láttuk, az őket generáló forrástól függően változnak.
- Szélenergia: amelyet a szél vagy a légáramlatok erejéből kapunk. A szélturbinák ezen áramok mozgásából származó energiát elektromos energiává alakítják át.
- Geotermikus energia: Az energiaforrás a Föld belsejében található, mivel a földkéreg alatt előforduló hőjelenségeket használják fel.
- Napenergia: a legismertebb, a napsugárzásból nyert és napelemeken keresztül gyűjtött.
- Vízi vagy hidraulikus energia: A folyókban előforduló "vízesések" által létrehozott energiából származik, amelyek bizonyos turbinákat működtetnek, amelyek egy energiát előállító elektromos generátor mozgását állítják elő.
- Kék energia: Ozmotikus erőnek is nevezik, ezt az energiát a folyóvíz és a tengervíz sókoncentrációja közötti különbség miatt nyerik. Különösen hasznos azokban a régiókban, ahol a folyók nagyon nagyok, mivel nagyobb mennyiségű energia termelődik. Az egyetlen hulladék, amely sósvíz keletkezik.
- Tengervíz energia: Ez a fajta energia a hullámok (hullámenergia), az árapály, a sótartalom gradiensek (ozmotikus energia) vagy az óceán hőmérsékletének különbségei által termelt energiát használja ki.
- Biomassza: Ez a fajta energia kihasználja az élőlények, például növények vagy állatok biológiai folyamatai során keletkező szerves anyagokat, valamint azok maradványait és hulladékait. Ezek a keletkező termékek elégethetők (égethetők), és energiát nyerhetnek, vagy átalakíthatók más anyagokká, például üzemanyagokká vagy élelmiszerekké, amelyek később felhasználhatók.
- Bioüzemanyagok: Ezek az energia előzőleg tárgyalt formájából származnának. Ezek szerves eredetű anyagok keverékei, amelyeket üzemanyagként használnak. Ezek a bioüzemanyagok különböző típusú növényekből nyerhetők, például kukoricából, szójababból, napraforgóból, pálmafából, sőt eukaliptuszból és fenyőfákból is.
Mik azok a nem megújuló energiák
A nem megújuló energiák, amint arról korábban beszéltünk, a hagyományos energiaformák, akiknek forrásai, amelyekből szerzik, korlátozottak, vagyis az nem regenerálják magukat mint a megújuló energiák.
A legelterjedtebb az, hogy ezen energiaforrások előállításához mindenekelőtt elégetik őket fosszilis tüzelőanyagok, amelyek égésük során nagy mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátását okozzák. Ezek a gázok ma az egyik fő felelősek a klímaváltozásért, mivel mennyiségük a légkörben nagyon gyorsan növekszik.
Példák nem megújuló energiákra
Ezen a típuson belül nem megújuló energia két fő csoportot találhatunk:
Fosszilis tüzelőanyagok
Fosszilis tüzelőanyagok, például olaj (folyékony halmazállapotú), szén (szilárd) és földgáz (gáz). Ezek a fosszilis tüzelőanyagok az évmilliókkal ezelőtt keletkezett biomasszából származnak, amelyet megfelelő nyomási és hőmérsékleti feltételek mellett ezekké az üzemanyagokká alakítottak át.
- Petróleum: Az olaj olyan szerves vegyület, amely vízben oldhatatlan szénhidrogének keverékéből áll, és az üledékek formájában felhalmozódott szerves anyagok átalakulásából keletkezik.
- Szén: A szén ismét szerves eredetű üledékes kőzet, amely növényi maradványokból képződik, amelyek lebomlanak és mocsaras területeken felhalmozódnak.
- Földgáz: Jelen esetben természetes eredetű gázok, főként metán keverékéből származó szénhidrogénről van szó, amely több millió évmillióig intenzív hőnek és nyomásnak kitett növényi és állati eredetű anyagrétegek bomlásával jön létre.
Az atomenergia
A nem megújuló energiák másik csoportja az atomenergiának megfelelő. Az anyag atomokból áll, amelyek egy magból és egy vagy több elektronból állnak, amelyek héjakban (elektronfelhőben) vannak elosztva az atommagon, ami viszont egy vagy több protonból és azonos számú neutronból áll.
De mi köze mindennek az atomenergiához? Egyes elemek, például az urán atommagja széteshet, és energia szabadulhat fel, amelyet a termonukleáris erőművek villamos energia előállítására használnak fel, azaz atomenergiát az atomok feltöréséből nyernek néhányból radioaktív ásványok (maghasadás). A keletkező nukleáris hulladék azonban időbe telik, amíg elveszíti radioaktív tulajdonságait, és sok időbe telhet, amíg sok eltűnik.
Összefoglaló a megújuló és nem megújuló energiákról
Cikkünk befejezéseként az alábbiakban összefoglaljuk az előző szakaszokban bemutatott összes információt.
Ahogy mondtuk, A megújuló energiák Olyanok, amelyek szinte korlátlan természetes forrásból származnak, de ezeknek egy időszakra van szükségük a megújuláshoz, hogy helyreálljanak. Vannak nem szennyező vagy tiszta megújuló energiák és szennyező megújuló energiák.
Között tiszta megújuló energia Kiemeltük a szélenergiát, a napenergiát, a vízenergiát, a geotermikus energiát, az árapály-energiát, a hullámenergiát vagy a kékenergiát. Mit szennyező megújuló energiákat azokat emeltük ki, amelyek forrása biomassza vagy szerves anyag. Problémája az, hogy a hagyományos energiákhoz hasonlóan égése szén-dioxid-kibocsátást eredményez a légkörbe.
Másrészt a nem megújuló energia Elmondtuk, hogy a megújulókkal ellentétben azokat korlátozott erőforrásokból nyerik, amelyek nem képesek regenerálódni. A legáltalánosabb az, hogy ezeket az energiákat mindenekelőtt fosszilis tüzelőanyagok, például olaj, szén vagy földgáz elégetésével nyerik. Ezen anyagok elégetése nagy mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásával hozzájárul a jelenlegi klímaváltozáshoz.
A nem megújuló energiáknak van egy másik csoportja is, az atomenergia. Az atomenergia a hasadási folyamatból származik, amely során az atommagok szétesnek, hogy később energia szabaduljon fel, amelyet a termonukleáris erőművek villamosenergia-termelésre használnak fel. Az atomenergia nagy hátránya, hogy a nukleáris hulladék hosszú ideig eltűnik és elveszíti radioaktivitását.
Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni Megújuló és nem megújuló energiák: példák és összefoglaló, javasoljuk, hogy lépjen be a Megújuló energiák kategóriánkba.
