Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
A domborművekkel és hegyekkel kapcsolatban van egy alapszabály: minél magasabb egy hegy, annál frissebb a kialakulása. Ennek az állításnak az igazsága az, hogy a hegyek idővel veszítenek magasságból olyan folyamatok miatt, amelyek sziklás felületük kopását okozzák. Az ilyen kopást okozó folyamatok a mállás fogalmába tartoznak.
Ha többet szeretne tudni ezekről a folyamatokról, olvassa tovább ezt a cikket, mert Verde ökológustól mindent megtanítunk, amit tudnia kell mi az időjárás, típusai és példái.
Mi az időjárás
Kezdjük a koncepció meghatározásával: mállás, más néven mállás, olyan folyamatok összessége, amelyek a a kőzetek mállása, bomlása vagy szétesése amikor ki vannak téve az elemeknek, innen ered a nevük is.
Hatásainak köszönhetően a mállás alapvető összetevője a tájak és a talajok kialakulásának, és ezáltal a létező ökoszisztémák sokféleségének. És mintha ez még nem lenne elég, nagy gazdasági jelentőséggel bír, hiszen a sziklás anyagokból készült építmények nem mentesek az időjárási folyamatoktól.
Azonban nem szükséges, hogy a kőzet a felszínen legyen ahhoz, hogy megváltozzon. Keresztül metamorfózis a kőzetekben, pontosan származnak Metamorf kőzetek amelynek kialakulása a Föld belsejében meglévő kőzetek módosulása miatt következik be. Ebben a cikkben azonban a kőzet azon módosulásairól fogunk beszélni, amelyeket kizárólag az elemeknek való kitettség okoz.
Az időjárási hatások fajtái
Vannak különböző időjárási tényezők amelyek különböző típusú kopást okoznak, ezek között említhetjük meg fizikai vagy mechanikai, kémiai és biológiai mállás. Ebben a részben mindegyiket ismertetjük.
Mechanikus időjárás
Kezdésként ez a folyamat, más néven fizikai mállás, a kőzet töredezettségét okozza apró darabok. Ily módon a szabaddá váló kőzetfelület megnő, és ennek következtében érzékenyebb az időjárás viszontagságaival szemben.
Ezt a fajta mállást a hőmérséklet változása okozhatja, mivel ezek a kőzet tágulását és/vagy összehúzódását idézik elő, elősegítve a repedést. Egy másik kulcsfontosságú pont a víz bejutása a szikla repedéseibe és repedéseibe. Amikor a víz megfagy, a térfogata jelentősen megnő, ez a jelenség a kőzet szétesésének is kedvez. Végül a szél és a tenger hullámai két nagy erő, amelyek szintén hozzájárulnak a mechanikai málláshoz.
Kémiai mállás
Ebben az esetben olyan folyamatról van szó, amely szétesést okoz, ill kőzetbomlás által adott kémiai változások összetételében. Jellemzően, amikor a víz és az oxigén érintkezésbe kerül a kőzetekben található ásványi anyagokkal, kémiai reakciók, például hidrolízis és oxidáció mennek végbe, amelyek különböző kémiai összetételű ásványokat eredményeznek.
Ez a folyamat nagymértékben függ a kőzet típusától, a hőmérséklettől és a lejátszódó kémiai reakciótól, ez utóbbiak közül megemlíthetjük:
- Hidrolízis: Olyan reakció, amelyben a víz ionokra bomlik, és az egyik kölcsönhatásba lép a kőzetben lévő ásványokkal.
- Oxidáció: Ez az oxigén kölcsönhatása a kőzetben található ásványi anyagokkal, elsősorban a vassal.
- Pusztulás: itt a kőzet ásványai savakká oldódnak, gyakran savas esőtől.
- Szénsav: A szén-dioxid kőzetekben való megkötésén alapul, és különböző módon épül be azok összetételébe.
Biológiai mállás
Arról van szó, hogy a kőzetkopási folyamat által kizárólagosan származott élőlények. A fák és más növények gyökereikkel nyomást gyakorolnak a sziklára, repedéseket és repedéseket okozva, amelyek a növény növekedésével megnagyobbodnak és mélyülnek. Hasonlóképpen, az olyan organizmusok, mint a mohák, zuzmók és baktériumok, kőzeteket használnak támaszként, és anyagcseréjüknek köszönhetően olyan reakciókat válthatnak ki, amelyek megváltoztatják a kőzet felszínét. Végül nem hagyhatjuk figyelmen kívül a föld alatt élő állatokat sem, amelyek ásási szokásaikkal elősegítik a repedések kialakulását.
Példák az időjárásra
Járt már valaha sziklán? Azok a hatalmas sziklafalak egy tisztás példa a mechanikai időjárásra. A szél és a hullámok hatalmas ereje lehetővé tette az évek során, hogy a sziklák olyanokká váljanak, mint amilyeneket ma ismerünk.
Egy másik példa a nagyvárosokban található emlékművek, de ezúttal a példa a kémiai mállásra. Általánosságban elmondható, hogy az emlékműveket általában mészkőből építik, és amikor a városokból származó légszennyezéssel és savas esővel érintkeznek, kémiai reakciókon mennek keresztül, amelyek hozzájárulnak a bomláshoz.
És végül, a Példa a biológiai mállásra Nehéz elhinni: a hangyák és a termeszek kis méretükkel a talaj ásványi anyagaiban jelentős módosulásokat képesek okozni, ami kedvez a növények növekedésének, ami a biológiai málláshoz is hozzájárul.
Különbség az időjárás és az erózió között
A folyamatok közötti különbség megértéséhez először is kezdjük a hasonlóságuk ismeretével. Közös tényezőként mindkét folyamat a kőzet degradációját okozza. Mindazonáltal, az erózió magában foglalja a leromlott anyag szállítását is más helyek felé, a szél és a víz hatására, ez a tény az időjárási folyamat során nem jöhet számításba.
Összefoglalva, a fogalom megértésének befejezéséhez jelezhetjük, hogy a különbség az időjárás és az erózió között azon alapul, hogy van-e sziklás anyagok szállítása vagy sem.
Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni Időjárás: mi az, típusok és példákJavasoljuk, hogy lépjen be a Természet érdekességei kategóriába.
