A vízgyűjtők fontos szerepet játszanak a víz körforgásában, hiszen éppen a víz keringését teszik lehetővé. Valójában a Földön található édesvíz 30%-ának egy része áthalad a vízrajzi medencéken.
Ha ez a rövid bevezetés felkeltette az érdeklődést ezzel a témával kapcsolatban, akkor olvassa tovább ezt a Zöld Ökológus cikket, amelyben továbbfejlesztjük mik a vízgyűjtők, típusuk és fontosságuk, valamint szerkezetének részeit, valamint védelmét és állagmegóvását.
Kezdjük ezzel az érdekes témával, először megadjuk annak meghatározását. A vízválasztó a depresszió a földön, amelyet magasabb talaj vesz körül, amelyben a csapadékból vagy olvadásból származó víz összefolyik. Így a vízrajzi medencéket elérő víz tengerbe, folyóba, lagúnába, óceánba vagy más víztestbe folyik. Röviden, a vízválasztók a természetes vízelvezető rendszer az ugyanoda ömlő vízgyűjtők halmazát pedig vízválasztónak nevezzük.
Most tekintettel hogyan jönnek létre a vízválasztók, a víz körforgásához kapcsolódnak. A csapadék során az esővíz elpárologhat, beszivároghat a talajba, vagy lefelé keringhet a medencéken keresztül, ugyanez történik az olvadékvízzel. Ha a medencemélyedés elég nagy, állandó vízáramlat keletkezhet, amelyet mind a felszíni áramlások (csapadék, olvadás és folyók), mind a földalatti áramlatok táplálnak, így vízrajzi medencét alkotva.
Itt érdekes információkat tudhat meg a folyók keletkezéséről.
Továbbra is a vízgyűjtők jellemzőiről beszélünk, és a felépítésükre összpontosítunk. A következőket tudjuk azonosítani vízgyűjtők részei vagy elemei:
Mivel a vízgyűjtő vagy vízgyűjtő önmagában ennek az alapja, elmondhatjuk, hogy ezek egyben a folyók fő részei is, és itt részletesebben is beszélünk erről a témáról.
Attól függően, hogy a medencék vizei melyik víztesthez érkeznek, többféleképpen osztályozhatók. Ezért itt meg fogjuk különböztetni a különbözőket vízgyűjtők típusai amelyek léteznek, és említünk néhány példát.
Ezek azok a medencék, amelyek vizüket a tengerbe vagy óceánokba vezetik. Jó példa erre a Plata-medence, Argentína egyik vízrajzi medencéje vagy a Miño-medence, amely Spanyolország számos vízrajzi medencéjének egyike. A két említett medence az Atlanti-óceánban csúcsosodik ki. Nevezhetjük az Escarrea folyó medencéjét is, Panama vízrajzi medencéjét, amely a Csendes-óceánba torkollik.
Ezek olyan medencék, amelyek tavakba, lagúnákba vagy sós síkságokba ömlenek, amelyek nem állnak kapcsolatban tengerekkel vagy óceánokkal. Példaként említhetjük a Titicaca-tó medencéjét, amely Peru és Bolívia vízrajzi medencéje, valamint a Valencia-tó medencéjét, amely Venezuela egyik vízrajzi medencéje.
Ezek olyan medencék, amelyek vize elpárolog vagy beszivárog a talajba, mielőtt víztömeggel találkozna. Az arreica típusú vízválasztó leggyakrabban emlegetett példája a líbiai sivatagban található Qattara depresszió.
A vízgyűjtők az ökoszisztéma szintjén és az emberi tevékenységek fejlődése szempontjából is fontosak. Mi is pontosan a vízválasztók jelentősége? Mutatunk néhány példát:
Ha idáig eljutott, meg fogja érteni, milyen alapvető fontosságúak a vízgyűjtők minden faj jóléte szempontjából. Ezért itt elmondjuk hogyan kell gondoskodni a vízgyűjtőkről.
Javasoljuk, hogy olvassa el ezt a másik cikket, amely arról szól, hogy a víz miért megújuló, de korlátozott erőforrás, hogy jobban megértse a vízről való gondoskodás fontosságát és a keringési helyeket, például ezeket a medencéket.
Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni Vízválasztók: mik ezek, típusai és fontosságaJavasoljuk, hogy lépjen be a Természet érdekességei kategóriába.