Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
Ha a növényekre gondolunk, szinte mindenki azonnal nagy fákat, cserjéket vagy kedvenc virágait képzeli el. Ezek mind összetett, makroszkopikus szerkezetű organizmusok. Amikor azonban belépsz a mikroszkopikus világba, ahol az élet elkezdődött, a lehetőségek megsokszorozódnak. Vannak egysejtű növények a jól ismert többsejtűek mellett? A válasz nem egyszerű, mert nagyban függ attól, hogy mihez ragaszkodunk, amikor „növényekről” beszélünk. Csak a kizárólag többsejtű élőlényekből álló Plantae birodalmat vegyük figyelembe, vagy számíthatunk a definíció keretein belül bizonyos területeken általánosan csoportosított algákra és gombákra is? Az egysejtű szervezetek továbbra is hatalmas hatást gyakorolnak a világra. Tudtad, hogy a becslések szerint a bolygón termelődő lélegző oxigén több mint 50%-a egysejtű algákból származik?
Ha többet szeretne megtudni arról, hogy a növények egysejtűek vagy többsejtűek, és melyek ezek mindegyikének jellemzői, csatlakozzon hozzánk ebben a Green Ecologist cikkben.
Az egysejtű és többsejtű élőlények közötti különbségek
Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az egysejtű és a többsejtű élőlények közötti különbségek a következők:
- A fő különbség az sejtek száma amelyek összeállítják őket. Ezért olyan egyszerű tudni, hogy az egysejtűek olyan élőlények, amelyeknek csak egy sejtje van, és ezért a többsejtűek egynél több sejtből állnak.
- Hasonlóképpen abban is különböznek egymástól különböző élőlénycsoportokhoz tartoznak. Az egysejtű lények esetében két fő csoportra oszthatók: prokariótákra és eukariótákra. A többsejtű lények azonban csak a prokarióták csoportjába tartoznak.
- Az egysejtű és többsejtű élőlények közötti másik megkülönböztetési tényező az a mérete. Nyilvánvalóan az egysejtűek esetében sokkal kisebb méretű lényekről beszélünk, mint a többsejtűek esetében. Ily módon összetettségüknek köszönhetően a többsejtű lények azok, amelyeket külső eszközök, például mikroszkóp használata nélkül is láthatunk.
- Azonban annak ellenére, hogy az egysejtű vagy egyszerű lények nem rendelkeznek bonyolult szerkezettel, sokkal ellenállóbbak a környezeti tényezők előfordulásával szemben, képesek túlélni extrém körülmények között, ahol a többsejtű lények képtelenek lennének életben maradni. Ezért az egysejtű lények létfontosságúak a bolygó megélhetése szempontjából, akárcsak a fitoplankton, amelyet cianobaktériumok és mikroszkopikus algák alkotnak, amelyek többsége egysejtű algák. Ez utóbbiak közül a legreprezentatívabbak a kovamoszatok, amelyek naponta akár milliószor is képesek szaporodni.
- Végül, ahogy az imént említettük, az egysejtű lények esetében, mivel nem rendelkeznek bonyolult szerkezettel, például szervekkel és szövetekkel, nemcsak hosszabb ideig képesek életben maradni, hanem gyorsabban és hatékonyabban is szaporodnak. Éppen ellenkezőleg, ez történik a többsejtű organizmusokkal, amelyek egyedi és összetett rendszerekkel, szervekkel és egyéb struktúrákkal rendelkeznek, amelyek egyértelműen megkülönböztetik őket egymástól az emberi szem előtt.
Javasoljuk, hogy olvasson többet az egysejtű és többsejtű élőlényekről: példák és különbségek.
A növények egysejtűek vagy többsejtűek?
Általánosságban elmondhatjuk a növények többsejtű élőlények. Vannak azonban olyan egysejtű szervezetek, amelyek bár nem tartoznak a növények birodalmába, bizonyos módon rokonok velük, ezért esetenként növényekkel csoportosítják őket. Például egyesek olyan funkciókat látnak el, mint a fotoszintézis. Ez bizonyos típusú egysejtű algák, mint például a mikroalgák, beleértve a kovamoszatot, és penész és élesztő a gombák birodalmához tartozó.
Példák egysejtű és többsejtű növényekre
Íme néhány példa az egysejtű és többsejtű növényekre, hogy gyarapítsa ökológiai ismereteit, és tisztábban értékelje a minket körülvevő élet gazdagságát.
"Egysejtű növények"
Ahogy már megjegyeztük, a növények birodalmában nem fogunk egysejtű lényeket találni. De az algák esetében, ha megtaláljuk a típusok igaz besorolását egysejtű algák genetikai és morfológiai különbségeik alapján. Négy fő csoportra oszthatók: kovamoszatok, barna algák, kék-zöld algák és dinoflagellaták. Íme néhány példa:
- Amphipleura kutzing (kovaszavak)
- Anabaena spp. (kék-zöld alga)
- Anphora ovalis (kovaszavak)
- Chroococcus turgidus (kék-zöld alga)
- Noctiluca scintillans (dinoflagellates)
- Peridinium depresum (dinoflagellates)
- Rivularia bullata (kék-zöld alga)
- Synura spp. (Barna alga)
- Stephanophyxis palmeriana (barna alga)
Többsejtű növények
Ami a többsejtű növényeket illeti, elmondhatjuk, hogy sokkal nagyobbak, és ezekben más típusú algák is vannak, például zöld és vörös. Ebbe a csoportba tartoznak még a mohák, a májfű, a zárvatermő vagy a gymnospermek is.
- Andreaeopsida (mohák)
- Bryopsida (mohák)
- Cedrus atlantica (gymnospermák)
- Charophyceae (zöld alga)
- Chlorokybophyceae (zöld alga)
- Cupressus sempervirens (gymnosperms)
- Citrus × sinensis (angiosperms)
- Ginkgo biloba (gymnospermák)
- Lunularia (májfű)
- Marchantia (májfű)
- Papaver rhoeas (angiosperms)
- Pelargonium peltatum (angiosperms)
- Pinus pinea (gymnospermák)
- Klebsormidiophyceae (zöld alga)
- Sequoia sempervirens (gymnosperms)
- Sphagnopsida (mohák)
- Triticum durum (angiosperms)
Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni A növények egysejtűek vagy többsejtűek?Javasoljuk, hogy lépjen be a Természet érdekességei kategóriába.
