A felszín alatti víz az egyik legértékesebb erőforrásunk, bár valószínűleg soha nem fogja látni vagy észre sem fogja venni, hogy ott van. A talajvíz különféle formákban jelenhet meg, és ezek egyike a víztartó rétegekben található. Valójában a Föld felszíne alatti víztartó rétegekben hatalmas mennyiségű víz található. Több mint százszor több víz lehet az altalajban, mint a világ összes folyójában és tavában. De ahhoz, hogy ezek a víztartó rétegek kialakulhassanak, különleges feltételeknek kell teljesülniük.
Ha tudni akarod mi az a víztartó: meghatározás és kialakulás módja A Green Ecologistban mindent elmondunk.
Mi az a víztartó
Etimológiai eredete szerint Víztározó A latin „aqua” szóból származik, ami „vizet” jelent, és a „fero”, ami szó szerint „hordom”, tehát latinul azt jelenti, hogy „vizet hordok”. Geológiai értelemben a víztartó réteg a víznek otthont adó földalatti geológiai képződmény. A víztartó rétegek olyan mértékben engedik át a vizet a sziklák hasadékain és hasadékain, hogy a víz néha eléri a földfelszínt és más felszíni víztesteket.
A víztartó rétegekben több kulcszóna különböztethető meg: a talajvíz, a telítési zóna és az át nem eresztő réteg. A vízszint az a szint, ahol a víz van, és megfelel a felső szektornak. A telítettségi zóna az a tér, ahol a kőzetek pórusai találhatók, amelyek eláraszthatják a talajvízszint emelkedésekor. Végül ott van az át nem eresztő réteg, amely a kőzetréteg, amely lehetővé teszi a víz felhalmozódását és vízszintes és függőleges mozgását. A talajvízszint és a felszín között egy másik zóna is lehet, amelyet levegőztetési zónának neveznek.
Hogyan keletkezik a víztartó réteg
A talajvíz egy másik része a víz körforgása. A csapadék egy része beszivárog az altalajba, és leereszkedik, amíg el nem éri az alatta lévő sziklás anyagot. A sziklás anyag többé-kevésbé áteresztő lehet; ha áteresztő, akkor átengedi a vizet, de ha nem áteresztő, akkor a víz áramlása megszakad és felhalmozódik.
Két fontos tényező játszik szerepet a talajvíz és víztartó rétegek kialakulása:
- Gravitáció: A gravitáció a vizet a Föld közepe felé húzza, így a felszínre eső víz megpróbál beszivárogni a talajba.
- A litológia: a Föld felszíne alatti kőzet befolyásolja a víztartó rétegek kialakulását. Ha az összes alapkőzet sűrű anyagból áll, még a gravitáció sem okozhatja a víz kiszivárgását. Az alapkőzet különböző mennyiségű üres tereket is tartalmaz, ahol a talajvíz összegyűlik, és szétszakadhat, és több teret képezhet. Másrészt, ha az alapkőzet mészkő, a víz feloldja a kőzetet, ami nagy üregeket eredményez, amelyek megtelnek vízzel.
Bármilyen erős is a gravitációs erő, nem tud lehúzni az összes vizet. A földkéreg mélyén olyan anyagok találhatók, mint a gránit vagy az agyagok, amelyek megakadályozzák a víz áthaladását rajtuk. Sok esetben ezek a rétegek más rétegek alatt helyezkednek el, amelyek átengedik a vizet, és ezért a talajvíz határoló rétegeként működnek. Mivel a víz nehezebben megy a mélységbe, hajlamos felhalmozódni a porózus rétegekben, és lassan, vízszintesebb irányban (a kőzetrétegekkel párhuzamosan) folyik a felszín felé.
A csapadék végül feltölti a víztartó réteget. A feltöltődés mértéke azonban nem minden vízadónál azonos, és ezt figyelembe kell venni, amikor vizet veszünk a kútból. Ha túl sok vizet szivattyúzunk rövid időn belül, annak kimerülését okozhatja, ha ráadásul a csapadék nem tölti fel kellőképpen a víztartó réteget.
A víztartó rétegek típusai
A víztartó rétegek osztályozhatók jellemzőitől függően különböző módon.
Szerkezet
Szerkezete szerint háromféle víztartó rétegek: szabad, zárt és félig zárt. A szabad víztartó rétegek azok, amelyekben vízszint van, vagyis olyan szint, amelyen a víz az altalajban található. Ezt a szintet az a hely határozza meg, ahol az altalajban az át nem eresztő réteg és a földfelszín található. Egyes esetekben a talajvíz elérheti a felszínt, és forrásokat, vizes élőhelyeket, patakokat vagy más víztesteket hozhat létre.
Másrészt a zárt víztartó rétegek azok, amelyekben a talajvíz nyomás alatt van tárolva a több réteg át nem eresztő kőzet megléte miatt. Néha a kőzetrétegek meghajlanak vagy megdőlnek a földkéreg belsejében, és ez egy kevésbé porózus kőzetréteget okozhat a porózus réteg felett és alatt is, korlátozva a benne lévő vizet. Ebben az esetben a víztartó réteget körülvevő kőzetek korlátozzák a porózus kőzetre és annak vizére nehezedő nyomást. Ezekben a víztartó rétegekben az artézi nyomásnak nevezett nyomás nagyobb, mint a légköri nyomás. Következésképpen, ha egy kutat fúrnak ebbe a "nyomás alatt álló" víztartóba, akkor a belső nyomás elegendő lehet (a kőzet vízszállító képességétől függően) ahhoz, hogy a vizet a kútba és a felszínre nyomja.
Végül a félig zárt víztartókban a permeabilitás közepes, de a nyomás megegyezik a légköri nyomással.
Porozitás
Porozitásuk szerint osztályozhatók porózus víztartók és fissurális vízadók. A porózus víztartó rétegeknek számos egymással összefüggő pórusa van, ahol a víz felhalmozódik. Nem túl vízáteresztőek, és ebben a kategóriában hordalékos agyagos vagy kavicsos képződmények találhatók. A fissurális víztartó rétegekre jellemző, hogy a kőzetben repedések találhatók, amelyek ugyancsak össze vannak kötve, de lehetővé teszik a víz jobb áthaladását. Ezek a legismertebb vízadók, és például azok, amelyek a karsztos területeken fordulnak elő.
Litológia
Osztályozhatók kőzettaniuk vagy kőzettípusuk alapján is, amelyen kialakultak, de ebben az esetben több száz fajta vízadó lehet. Megtelepedhetnek például mészkősziklákon (karszt táj), homokkő vagy vulkáni kövek.
Víz viselkedése
A víz viselkedésétől függően négy típusra oszthatók: víztartók, víztartók, víztartók és víztartók. A víztartó rétegek a talajvíz tárolóinak és átadóinak tekinthetők. Az aquitard jó tároló, de a rossz adó, az aquicclude csak adó, a víztartók pedig nem teszik lehetővé a víz tárolását vagy továbbítását.
Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni Mi az a víztartó: meghatározása és képződése, javasoljuk, hogy lépjen be az Egyéb környezet kategóriánkba.
