A hegyvidéki ökoszisztémák alapvető környezeti szolgáltatásokat nyújtanak, mint például az energia, a biodiverzitás, a víz és a talaj, de nem csak a bennük élő populációk fejlődéséhez, hanem az alacsonyabban fekvő populációkhoz és ökoszisztémákhoz is nélkülözhetetlenek.
Ha további információt szeretne a hegyvidéki ökoszisztéma: jellemzők, növény- és állatvilág, ne hagyd abba ennek az érdekes cikknek az olvasását ÖkológiaZöld.
Mi a hegyi ökoszisztéma
A hegyi ökoszisztéma, mint minden ökoszisztéma, egy halmazból áll abiotikus tényezők például a talaj, a víz vagy az éghajlat, és miért biotikus tényezők, ezek a benne lakó élő szervezetek. Ezt a típust azonban hegyvidéki ökoszisztémának nevezzük, mivel mindkét tényező egy hegyvidéki domborzatban fejlődik ki, ahol a meghatározó tényező a magasság, amely kiváltja a változásokat, különösen a hőmérséklet.
Ha nem világos, hogyan működik egy ökoszisztéma, javasoljuk, hogy olvassa el ezt a másik cikket, mielőtt tovább olvasna.
Hegyi ökoszisztéma: jellemzők
A hőmérséklet nagyon változó tényező ezekben az ökoszisztémákban, mivel a magasságtól függően eltérő. Azután, milyen az éghajlat a hegyi ökoszisztémában? A magasság növekedésével a hőmérséklet csökken, bár nem minden területen csökken ugyanazon a magasságon. A mérsékelt égövi övezetben például minden 155 méteres tengerszint feletti magassághoz 1°C-kal csökken a hőmérséklet, míg a trópusi övezetben 1°C-os hőmérsékletcsökkenéshez 180 méter tengerszint feletti magasság szükséges (a nagyobb napsugárzás miatt). Ezt a hőmérséklet-változást a magasság függvényében nevezzük függőleges termikus gradiens, amelyet a légkör vastagsága is befolyásol (a hideg és mérsékelt égövi zónák vastagabbak, a trópusok pedig vastagabbak).
A hőmérséklet csökkenése azt jelenti, hogy a magasság növekedésével a fák nem tudnak egyformán fejlődni, ezért a hegység alsó és középső részein az erdők, a magasban pedig a lágyszárúk és cserjék találhatók. Ez nagyon sokrétű, amint azt az ökoszisztémák sokféleségéről szóló cikkben részletesebben is láthatja: mi az, és példák.
Ki kell emelni még, hogy a hegyvidéki ökoszisztémák akadályt jelentenek a meleg és felületes, nedvességgel terhelt légáramlatok számára, hiszen a hegyre felmászva azok lehűlnek. Ennek következtében a páratartalom lecsapódik és felhők képződnek, amelyek végül csapadékot generálnak.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy a hegyi ökoszisztémák több napsugárzást kapnak, ami negatívan hat az élőlények szöveteire. Éppen ezért mind a növény-, mind az állatfajoknak bizonyos stratégiákra van szükségük ennek támogatására. Például a hegy legmagasabb területein előforduló egyes növényfajok leveleinek keménysége és mérete a alkalmazkodási stratégia.
Ezekben az ökoszisztémákban a gravitáció kedvez a víz esőből való elfolyásának, ami elengedhetetlen az említett ökoszisztémában élő élőlények számára. Érdemes megjegyezni a lejtő tájolásának szerepét is, hiszen mivel egy hegyben két eltérő tájolású lejtő található, ezek a nap különböző szakaszaiban kapják a napsugárzást, így befolyásolják a meglévő flóra változatosságát.
Hegyi ökoszisztéma: növényvilág
Most, hogy ismeri ennek az ökoszisztémának a jellemzőit, közelebbről megvizsgáljuk ezeknek a tereknek a növény- és állatvilágát.
Amint azt korábban említettük, a hegyvidéki ökoszisztéma növényzete a magasság növekedésével változik, hiszen minél magasabb, annál alacsonyabb a hőmérséklet és annál nagyobb a napsugárzás. A hegyvidéki ökoszisztéma alsó részein különböző típusú erdőket találunk. Például a mérsékelt égövi hegyvidéki ökoszisztémákban vannak a tűlevelű erdő, olyan fajokkal, mint a fenyő (Pinus spp.) és vörösfenyőLarix decidua) Y lombhullató erdőzárvatermő fajokkal, mint például a bükk (Fagus sylvatica), nyírfa (Betula spp.) és tölgy (Quercus robur). Ezen ökoszisztémák legmagasabb részein találhatók alpesi tundra, olyan fajokkal, mint a fűfélék, rosaceae, zuzmók és mohák.
Ha a trópusi hegyvidéki ökoszisztémákról beszélünk, meg kell jegyezni, hogy a középső területeken bőséges a párás és felhős dzsungel magas fákkal, mint a kanál (Gyranthera caribensis) vagy a csajka (Albizia carbonaria), miközben a lápban (magasabb területek) hideg gyepek dominálnak.
Hegyi ökoszisztéma: fauna
Végül beszélhetünk a faunáról, amely általában ezeket az ökoszisztémákat lakja. A mérsékelt és hideg hegyvidéki ökoszisztémákban élő emlősfajok egy része Fekete medve (Ursus americanus), a farkas (Canis lupus), a róka (Vulpes vulpes) Y A grizzly (Ursus arctos). Vannak olyan madarak is, mint a szakállas keselyű (Gypaetus barbatus) és nyírfajd (Tetraus urogallus).
Másrészt a trópusi hegyvidéki ökoszisztémákban élő fajok között nagyon sokféle van rovarok, hüllők, kisemlősök Y madarak. Meg kell jegyezni néhány macskaféle, például a jaguár jelenlétét is (Panthera onca), a tigris (Panthera tigris) és a leopárd (Pathera pardus).
Ha további információkat szeretne megtudni az összes létező ökoszisztémáról, feltétlenül keresse fel ezt a másik cikket ÖkológiaZöld.
Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni Hegyi ökoszisztéma: jellemzők, növény- és állatvilág, javasoljuk, hogy lépjen be az Ökoszisztémák kategóriánkba.
