Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
A mikrobiológiai aktivitás nagyon fontos a mezőgazdasági termelési rendszerekben. A legtöbb mikroorganizmus jótékony kapcsolatot vagy asszociációt tart fenn a növényfajokkal, és a növények által kiválasztott anyagok stimulálják őket, az ún. rizoszférikus hatás. A növények és a mikroorganizmusok közötti asszociációk létrejöhetnek a filoszférában, amely a növény levélfelülete, vagy a rizoszférában, amely a talajnak a gyökerekkel szorosan érintkező régiója.
Ebben a Green Ecologist cikkben ez utóbbi régióra fogunk összpontosítani, és beszélünk róla mi a rizoszféra, mire való, összetétele és jelentősége. Ha folytatja az olvasást, nemcsak a rizoszféra néhány jellemzőjét fedezheti fel, amelyek meghatározzák annak fontosságát, hanem azt is, hogy milyen kulcsok teszik lehetővé a funkcionalitásának javítását és fenntartását.
Mi az a rizoszféra és mire való?
A rizoszféra, a legnagyobb szárazföldi ökoszisztémának tartott, az a talaj egy része a gyökerek közelében a növényé, amely kifejezetten 1 és 3 mm között nyúlik ki a gyökerek felszínétől a talaj belsejéig.
Ezen az edafikus vidéken a növény gyökerei kölcsönhatásba lépnek a talajjal és annak mikroorganizmusaival, ami következésképpen jótékony hatással van a növényekre, javítja a talaj termőképességét és elősegíti a mérgező vegyi anyagok lebomlását. Ez egy olyan egyesület, amelyet ún rizocenózis, amely lehetővé teszi vagy táplálék megszerzését, mint a mikorrhizák esetében, vagy nitrogén rögzítését, amelyben általában a rizobaktériumoknak nevezett baktériumok vesznek részt, mint pl. Azospirillum, Azotobacter Y Bacilus (növényi növekedésserkentők) a fűgyökerekben és Beijerinkkia cukornád gyökereiben.
A tudományos közösség három különböző részt különböztet meg, amelyek a rizoszférát alkotják:
- A endorizoszféra vagy belső rizoszféra Ez tartalmazza a gyökérkérget (az endodermisz és az epidermisz közötti szövetet), amelyet mikroorganizmusok támadnak meg.
- A rizoplán vagy rhizoplane A gyökér felszíne és a benne lévő mikroorganizmusok alkotják.
- A ektorizoszféra, exorhizoszféra, rizoszféra talaja vagy külső rizoszféra A talajnak az a része, amely szorosan érintkezik a növények gyökérfelszínével.
A rizoszféra összetétele
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a rizoszféra összetétele a következők: talaj, víz, radikális lerakódások (váladék és nyálka) és mikrobiota (baktériumok, gombák, algák).
A talaj egyrészt fizikai támaszként működik, és táplálékot biztosít a növények számára. Fiziko-kémiai tulajdonságaik meghatározzák a mikroorganizmusok jelenlétét és elterjedését, míg konzerválásuk tőlük függ. Ki tudunk állni a pH mint abiotikus tényező, amely kondicionálja és jellemzi a frizoszféra egyesülés, mivel értékének változása a mikroorganizmusokban jelenlévő enzimek inaktiválásához vezethet, és megzavarhatja a tápanyag-ásványi anyagok rögzítését. Ezen a területen a pH-értékek alacsonyabbak vagy savasabbak a talaj többi részéhez képest, ami a kationcserének és a szerves savak képződésének köszönhető.
Másrészről, Víz amely az élethez nélkülözhetetlen erőforrás, nagyon fontos szerepet játszik a rizoszférikus kölcsönhatások. Elérhetősége közvetlenül összefügg a talaj porozitásával, potenciálját pedig bizonyos mértékig a mikrobiota szabályozza. Valójában, mikroorganizmusok javítják a levegőztetést talaj- és beszivárgási képességét, ezzel is elősegítve a rizoszféra vízrétegének fennmaradását.
Amivel kapcsolatban radikális széklet, a növények gyökváladékaikon keresztül fotoszintetikus termékeket (cukrokat, aminosavakat, vitaminokat, szerves savakat, hormonokat) bocsátanak ki, amelyek kis molekulatömegük esetén kedvezhetnek a rizoszféra diverzitásának és mikrobaszaporodásának. Ezek a szerves vegyületek a mikroorganizmusokat a gyökerek felszínére vonzzák, és nagyon fontos táplálék- és energiaforrást jelentenek számukra. Az egyik ilyen váladék a mucigel, amely a növényi gyökerek felszínét borító kocsonyás anyag, amely a következőkből áll: növényi nyálka, baktériumsejtek, poliszacharidok, ásványi kolloidok és a talaj szerves anyagai.
Végül, a rizoszférában élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, protozoák és fonálférgek) többnyire jótékony hatásáról számolnak be. A rizoszféra baktériumok vagy rizobaktériumok Ők a felelősek a radikális váladékok és növényi maradványok lebontásáért. A gombák is kiemelkednek, amelyek szimbiotikus kapcsolatot létesítenek a gyökerekkel, ún mikorrhizaMivel a baktériumokhoz hasonlóan a méregtelenítésnek nevezett folyamat során képesek a mérgező és káros anyagok lebontására vagy mineralizálására. Ebben a másik cikkben többet fogunk elmondani a mikorrhizákról és típusairól.
A rizoszféra jelentősége
A a rizoszféra jelentősége a növények és a talaj mikrobióta közötti kölcsönhatásokban lakozik. Miért? Nos, mert összhangban az előző részekben elmondottakkal:
- A rizoszférán keresztül a növények tápanyagokat vesznek fel. Ugyanez történik vízzel és szénnel, amelyre a baktériumoknak, gombáknak, rovaroknak, férgeknek és protozoonoknak szükségük van a túléléshez.
- A rizoszféra mikroflórája védi a gyökeret a kórokozóktól, a gyökérbetegségektől, és olyan anyagokat termel, amelyek serkentik a növények növekedését, mint például az indolecetsav, a ghibellinek és a citokininek.
- Biológiai nitrogénfixáció (BNF) történik, vagyis a mikroorganizmusok asszimilálható nitrogénvegyületekkel (ammónium és nitrát) látják el a növényeket, amelyeket a talaj légköri nitrogénjéből (N2) állítanak elő.
Hogyan lehet javítani a rizoszférát
Köztudott, hogy a nitrogén korlátozó tényező a növények számára, mert annak ellenére, hogy a légkörben nagy mennyiségben van jelen (összetételének körülbelül 80%-át teszi ki), nem tudják kihasználni azt a molekuláris formában, amelyben megtalálható (N2). Ez a helyzet a műtrágyák tömeges használatához vezetett a terméshozam növelése érdekében. Ennek következtében a természeti környezetben olyan fontos szennyezési folyamatok szabadultak fel, amelyek csökkentik a talaj termőképességét, valamint a talaj- és vízkészletek minőségét. Ennek elkerülésének egyik módja az, hogy láthatóvá tesszük a a rizoszféra mikroorganizmusai által birtokolt rögzítőképesség, amely kielégítheti a növényi nitrogénigény, használva biotrágyák.
Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni Rizoszféra: mi ez, mire való, összetétele és jelentősége, javasoljuk, hogy lépjen be az Ökoszisztémák kategóriánkba.
Bibliográfia- Reyes Jaramillo, I. (2011. június 23.). Adósság. biológia, a CBS osztálya. UAM-Iztapalapa. A rizoszféra arbuscularis mikorrhiza (AM) központja: a talaj dinamikus mikrobiológiai közössége: http://www2.izt.uam.mx/newpage/contactos/revista/81/pdfs/micorriza.pdf
