Mi az a KÖRNYEZETI MONITORING - Definíció, mire való és így tovább

Az elmúlt években a környezeti monitoring ill mfigyelés Nagyon fontossá vált a tudomány területén. Hasznos eszközzé vált a természeti erőforrások állapotának felmérésére, a konkrét helyzetek értékelésére és a gazdálkodási stratégiák támogatására a döntéshozatalban. Ily módon a környezeti monitoring programoknak többféle célja is lehet, ahány különböző helyzet vagy probléma áll fenn.

A monitorozás jelen van életünkben, hiszen naponta figyeljük vagy nyomon követjük többek között az időjárást, a piaci értékeket vagy a fogyasztási statisztikákat. A tudományos területen kapott kritikák ellenére Verde ökológus cikkéből megtudhatja mi az a környezeti monitoring és mennyire fontos ez a kutatás és a politikaalkotás szempontjából a fenntarthatóság összefüggésében. E sorok elolvasása után olyan kérdésekre tud majd válaszolni, mint: mire való a környezeti monitorozás, miért fontos a környezet monitorozása? És hogyan történik a környezeti monitoring?

Mi a környezeti monitoring és jellemzői

Sors (1987) szerint a környezeti monitoring a következőképpen definiálható:

"A meghatározott célú mérések és értékelések folyamatos megfigyelési rendszere; fontos eszköz a környezeti hatások értékelésének folyamatában, valamint bármely monitoring és ellenőrzési programban."

Más szóval azt lehetne mondani, hogy a monitoring A következőkből áll fizikai, kémiai és/vagy biológiai változók mérése, meghatározott időtartamra, a tudás bővítése érdekében a a környezetben végbemenő változások vagy hatások. Ezért a környezeti monitoring kulcsfontosságú eszköz környezetgazdálkodás, mivel hozzájárul a tervezés és a döntéshozatal javításához. Javasoljuk, hogy olvassa el ezt a másik bejegyzést arról, hogy mi a környezetgazdálkodás.

Az alábbiakban bemutatjuk a környezeti monitoring néhány jellemzőjét:

  • Az adatok megszerzéséhez elengedhetetlen a vizsgálati mutatók használata.
  • Lehetővé teszi annak meghatározását, hogy egy esemény szokatlan vagy szélsőséges.
  • Lehetővé teszi olyan kísérletek kidolgozását, amelyek hozzájárulnak a terhelések, hatások és egyéb környezeti kérdések kutatásához és tisztázásához.
  • Főleg retrospektív; azaz adatokat gyűjt és tárol, ha a vizsgált esemény vagy jelenség már megtörtént.
  • Előrejelző, megelőző vagy szabályozó módon használható.
  • A nagyléptékű monitorozás több térbeli és időbeli paraméter együttes mérését foglalja magában
  • Megközelítésének transzverzálisnak és multidiszciplinárisnak kell lennie.
  • Fontos eleme a statisztikai felmérések.
  • Költsége az erőforrások értékéhez képest alacsony.
  • A távérzékelés egyre gyakrabban használt megfigyelést támogató eszköz.

Hogyan működik a környezeti monitoring

Először is a környezeti monitoring tervezés a következő szakaszokat mutatja be:

  1. Információszerzés.
  2. A fő veszélyek azonosítása.
  3. Tervtervezet vagy javaslat elkészítése monitoringtervre.
  4. Az említett javaslat társadalmi, gazdasági és környezeti életképességének tanulmányozása.
  5. Érvényesítése a tudományos ismeretek és a műszaki és helyi ismeretek integrálásával.

A tervezést követően a monitorozás a következőkből áll a szennyeződések jelenlétének kimutatása és koncentrációjának mérése a környezet (vagy környezetszennyezettségi állapot) és egyéb változók, a természeti erőforrások megőrzési állapotának meghatározása érdekében.

Fontos megjegyezni, hogy hármat használ diagnosztikai technikák, kiegészítik egymást. Ezek:

  • Biológiai hatások monitorozása laboratóriumi vizsgálatokkal: ökotoxikológiai vizsgálatok.
  • Biológiai terepi monitoring: biomarkerek, indikátorfajok, közösségi indexek stb.
  • Kémiai paraméterek mérése: talajszennyezés elemzése (elektromos vezetőképesség, pH, arzén…), vízszennyezés (lebegő szilárd anyagok, nitrátok, foszfátok…), légszennyezettség (vagy levegőminőség becslése), szennyezőanyag-tartalom a szervezetekben .. .

Annak ellenére, hogy akik kritizálják a monitorozást, amiért nem tekintik teljesen tudományosnak és megbízhatónak, mivel érvelésük szerint nagyon nehéz tudni, hogyan történhetnek dolgok egy meglehetősen távoli jövőben, igaz, hogy egyre nagyobb társadalmi és tudományos elfogadottságot mutat. A sikeres környezeti monitoring érdekében egyértelmű kérdéseket kell megválaszolni, és robusztus, validált módszereket kell alkalmazni a minőségi adatok megszerzésére. Fontos integrálni a monitoring kutatási programokban, hogy folyamatosan komplexebb és teljesebb ismereteket szerezzenek a vizsgált tárgy evolúciójáról.

A környezeti monitoring céljai

Felvéve az eddigieket, a környezetfigyelő rendszerek lehetővé teszik az ökoszisztémákban lassan bekövetkező változások tanulmányozását. Között a környezeti monitoring céljait így van:

  • Tudja meg jobban, hogyan működnek, és hogyan reagálnak bizonyos zavarokra.
  • Használja ezeket az információkat tájékoztató útmutatóként az intézkedések kidolgozása és a hatékony és fenntartható intézkedések végrehajtása során.

Röviden, a természeti és az ember által alkotott rendszerek fejlődésével kapcsolatos bizonytalanság miatt, amely hozzáadódik az előttünk álló éghajlati vészhelyzethez, monitoring programokat hoznak létre a terveknek, programoknak, projekteknek és előírásoknak való megfelelés, valamint a a hatás csökkentése és a környezeti elkötelezettség megerősítése.

Végül egy példa arra monitoring ami jelenleg döntő jelentőségű, az mikrobiológiai környezeti monitoring a COVID-19 vizsgálatokban.

Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni Mi az a környezeti monitoring, javasoljuk, hogy lépjen be az Egyéb környezet kategóriánkba.

Népszerű Bejegyzések