Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
A peremhatást az élőhelyek elvesztése és feldarabolódása idézi elő, és ennek eredményeként egyike azon számos tényezőnek, amelyek növelik a növény- és állatfajok kihalásával szembeni sebezhetőséget. Ha a történelemről beszélünk, az éleffektus fogalma egyre fontosabbá vált, ahogy megértették az erdőirtás biológiai sokféleségre gyakorolt hatását. Jelenleg azonban a védett területek kialakításánál a peremhatás kifejezést is figyelembe veszik, hiszen azok a leghatékonyabbak a védett területek, ahol a perem és felülete között a legkisebb a kapcsolat.
Erre a témára hivatkozva Verde ökológus ebben a bejegyzésében a magyarázatot fejtjük ki mi az éleffektus. Megemlítjük azt is, hogyan kapcsolódik az élőhelyek feldarabolásához és milyen következményekkel jár az éleffektus, hogy tisztázhassa minden kétségét a témával kapcsolatban.
Mi az éleffektus
Az éleffektus egy ökoszisztéma biotikus és fizikai folyamatainak olyan módosulásait jelenti, amelyek egy korábban homogén területen bekövetkezett hirtelen átmenet eredményeként jönnek létre. Más szóval, ez a a szomszédos élőhelyek folytonosságának megszakítása által kiváltott hatás. Az említett megszakítások leggyakoribb okai többnyire emberi tevékenységekkel kapcsolatosak, mint például:
- Útvonalak és utak építése.
- Urbanizáció.
- Erdőtüzek, amelyek lehetnek természetesek vagy szándékosak.
Az élhatás nagysága attól függ, hogy mekkora a kontraszt a két új, korábban folyamatos terület között. Íme néhány példa erre a hatásra:
Élhatás az Amazonas esőerdőjében
Az éleffektusra példa az amazóniai esőerdők intenzív erdőirtásából eredő hatás. Itt nincs átmeneti terület, inkább a dzsungel csúcsosodik ki meredek élekkel, kontrasztban egy teljesen lerombolt területtel. Pontosan akkora a kontraszt, hogy a végén a dzsungel mikroklímájában változásokat okoz.
Élhatás az ausztrál esőerdőben
Az erdők élhatása általában nagyobb hatást fejt ki. Ebben az értelemben az ausztrál esőerdő felaprózódott, és bár a hatások a szélétől 200 méterrel jobban észrevehetők, módosításokat észleltek a széltől több mint 500 méterrel. Ennek az az oka, hogy megnőtt a szél erdőre gyakorolt hatása, ami a talaj szárazabbá válását, a levegő páratartalmának csökkenését és a levelek felszínének nagyobb vízveszteségét eredményezte. A mikroklíma ezen változásai kétségtelenül súlyosan érintik az erdő növényfajait.
Élhatás és élőhely-fragmentáció
Az élőhelyek felaprózódása egy olyan folyamat, amelynek során az élőhelyek folyamatos területe csökken, és töredékekre osztódik. Az ökoszisztéma leépülését okozó folyamat eredményeként a töredékek elszigetelődnek egymástól, teljesen módosult táj választja el egymástól. Ez a töredékek közötti elszigeteltség az úgynevezett barrier hatást okozza, amely erős következményekkel jár a biodiverzitásra nézve. Folyamatos környezetben a magvak és spórák szétszóródása és az állatok mozgása aktívan megy végbe a tájon. A széttöredezett környezetben akadályok jönnek létre, amelyek akadályozzák a populációk szétszóródásának és kolonizációjának folyamatait, valamint az egyedek táplálékkeresését.
Tehát hogyan kapcsolódik az élhatás az élőhelyek töredezettségéhez? Nos, mindkét szempont szorosan összefügg azóta a peremhatás az élőhelyek feldarabolódásának következménye Az ökoszisztémák feldarabolódásának növekedésével pedig a megmaradt vagy megmaradt töredékek vagy élőhelyek peremének felületéhez viszonyított aránya növekszik, következésképpen nő a peremhatás.
Az élhatás következményei
A bejegyzés kidolgozásakor már említettük, hogy az élhatás következményei egy ökoszisztéma biotikus és fizikai folyamatainak módosulásaihoz kapcsolódnak.
- Az ökoszisztéma fizikai folyamatainak peremhatás okozta változásai a mikrokörnyezet változásaiban is megmutatkoznak, amely magában foglalja a napsugarak, a szél és az eső előfordulásának növekedését. Röviden: megfigyelik a mikroklíma változásai, különösen az éghajlati tényezők, például a páratartalom, a szél és a hőmérséklet függvényében.
- Őket is megfigyelik a talaj tápanyagainak változása és a tűzgyakoriság növekedése.
- Az élhatás a biotikus folyamatokban is változásokat idéz elő, amelyek a fajösszetétel és a köztük lévő kölcsönhatás, különösen a verseny és a ragadozás mintáiban. Ez azzal magyarázható, hogy a széleffektus egyes fajok esetében halálcsapdává válhat, mivel a peremhez közeli példányok jobban ki vannak téve a ragadozóknak vagy orvvadászoknak, mintha a széltől távolabbi területen tartózkodnának.
- Ugyanígy a mikrokörnyezet említett módosításai is egzotikus fajok megtelepedésének kedvez, amelyek versenyeznek az erőforrásokért az őshonos fajokkal, és gyakran kiszorítják őket.
Most, hogy jobban ismeri az élhatást, érdemes lehet megismerni az ökológiai folyosókat: mik azok, típusai és fontossága, ha elolvassa ezt a másik bejegyzést. Arra is biztatjuk, hogy jobban megismerje az élőhelyeket és az ökoszisztémákat, ha elolvassa ezeket az élőhelytípusokról és az ökoszisztémák működéséről szóló cikkeket.
Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni Élhatás: mi ez és következményei, javasoljuk, hogy lépjen be az Egyéb környezet kategóriánkba.
Bibliográfia- Primack, R., Rozzi, R., Feinsinger, P., Dirzo, R. és Massardo, F. (1998). A biológiai megőrzés alapjai. Latin-amerikai perspektívák.
- Santos, T. és Tellería, J. L. (2006). Az élőhely elvesztése és feldarabolódása: hatás a fajok megőrzésére. Ecosystems, 15 (2).
